Ezek pár nélküli elektront tartalmazó, nagy energiafelesleggel rendelkező molekulák vagy ionok, melyek a külső elektronhéjukon található páratlan elektron miatt igen heves reakciókészségűek. Egyensúlyra, energetikailag stabilabb páros állapotra törekszenek. Ennek elérése érdekében számos, többek között biológiailag igen fontos molekulával lépnek reakcióba. Ezáltal súlyosan károsítják a sejteket, membránokat, egyéb struktúrákat, még a DNS-molekulát is.

A szabad gyökök az energia leadása során roncsolják környezetüket. Oxidálnak, elégetnek egy elérhető molekulát, tehát oxidatív károsodást okoznak. Láncreakció-szerűen, molekuláról molekulára haladva újabb szabad gyököket produkálnak a megtámadott molekulán, magukat pedig semlegesítik. Tehát a szabad gyök, az oxidáns elragad egy elektront, maga semlegessé válik, de az oxidált molekula szabad gyökké lesz.

A szabad gyökök fontos szerepet játszanak

·        a normális sejtfunkciókban mint antimikrobiális védelem, immunreguláció,

·        arachidonsav-anyagcsere,

·        számos kórfolyamatban, mint daganatképződés, gyulladás, ischaemia, gyógyszertoxicitás.

A SZABAD GYÖKÖK TERMELŐDÉSÉNEK HELYE ÉS MÓDJA

Szervezetünkben termelődnek a fiziológiás folyamatok során. Természetes anyagokból keletkeznek: egyebek között az elemi oxigén redukciója során, az elektrontranszport-folyamatokban, az oxidáns enzimatikus folyamatokban, az endogén anyagok autooxidációja során. Szabad gyök válhat szinte minden molekulából, atomból. Így megtaláljuk közöttük az oxigén-, hidrogén-, nitrogén-, szén-, vas-, réz- (O, H, N, C, Fe, Cu) alkotórészekkel bíró molekulákat.

Ennek alapján megkülönböztethetők többek között:

·        Oxigénközpontú gyökök

Reaktív oxigén-intermediereknek is nevezik. A szuperoxid gyök (O^*) általában kevéssé aktív. Igen rövid életű és igen reaktív viszont a hidroxilgyök (OH^*), amely keletkezési helyén megtámadja a zsírokat, fehérjéket, a DNS-t, reakcióba lép velük.

·        Nitrogénközpontú gyökök

A nitrogén-monoxid (NO^*) is fiziológiás szabad gyök, ahol a páratlan elektron a két atom közé delokalizált. Az erek endotheliuma is termeli relaxálófaktorként. Túlsúlya toxikus lehet.

·        Kénközpontú gyökök (glutationgyök)

·        Szénközpontú gyökök [triklór-metil (CCl₃)]

·        Egyéb reaktív oxigénközpontú gyökök

Vas- és rézionok jelenlétében a szuper-oxidból például sokkal agresszívebb gyökök keletkeznek.

A sejtek kis erőművei, a sejtlégzésért és -energiatermelésért felelős mitochondriumok termelik a szabad gyökök zömét, és ezek károsító hatásának zöme is a mitochondrium-membránon és a mitochondrium-DNS-en következik be.

A mitochondrium által energiatermelésre felhasznált oxigén 1-5 százaléka vezet például szuper-oxid-gyökök kialakulásához. De a mitochondriumokban keletkeznek a hidrogén-peroxid-gyökök is. Hidroxilgyökök jönnek létre, amikor a H₂O₂ fémionokkal lép reakcióba (Citokróm P-450).

Peroxilgyök keletkezik a membránokban, a prosztaglandin-metabolizmus folyamán.

Hipoklórsav keletkezik a fehérvérsejtekben.

KÖRNYEZETI TÉNYEZŐK

Bizonyos körülmények között jelentősen fokozódhat a szabad gyökök termelődése. Elősegítik és fokozzák ezt a folyamatot a civilizációs ártalmak és a helytelen életmód.

Nevezetesen: a tartós légszennyezettség, az ultraibolya sugárzás, a megemelkedett háttérsugárzás, a radon, az ózonhatás, az elektroszmog, a dohányzás, az elhízás, helytelen táplálkozási szokások, az alkoholizmus, az intenzív izommunka, fizikai túlterhelés, sportolás, a fertőző és egyéb betegségek, szövetkárosodások, a terápiás vagy diagnosztikai irradiáció, valamint a gyógyszerek, antibébi-tabletták, peszticidek, herbicidek, élelmiszer-adalékanyagok.

OXIDATÍV STRESSZ

Az oxigén a szervezet éltető eleme. Ugyanakkor a reaktív oxigén-intermediereknek is nevezett szabad gyökök káros hatással is bírnak. A szabad gyökök avagy oxidánsok roncsoló hatását a szervezet antioxidáns mechanizmusai bizonyos mértékig képesek kivédeni. Ám, ha az oxidáns-antioxidáns mérleg az előbbi javára billen - oxidatív stressz lép fel. A szabad gyököknek, oxidánsoknak tulajdonított heves oxidációs aktivitási állapotot illetik oxidatív stressz elnevezéssel.

A SZABAD GYÖKÖK KÁROSÍTÓ HATÁSA

A szabad gyökök károsító hatása sok betegség kialakulásával kapcsolatban kimutatható.

Hatásukra a test saját sejtjei, makromolekulái és egyéb struktúrái is károsodhatnak. Roncsolások érik az extracelluláris teret, a biológiai membránokat, a mitochondriumokat, egyéb sejtorganellumokat, az átörökítő anyagot, a DNS-t. A sejtek makromolekulái mind sebezhetőek: a lipidek, a fehérjék, a nukleinsavak.

SEJTSZINTŰ KÁROSÍTÁS

A membránok lipidkomponenseit érő károsodás a lipid-peroxidáció, amely először a többszörösen telítetlen zsírsavakon következik be, érinti az LDL (low-density lipoprotein) és a VLDL (very low-density lipoprotein) anyagcseréjét is, azaz összefüggésbe hozható az érelmeszesedéssel, szívinfarktussal, agyi történésekkel. A membrán megsebzett lipidkomponenseinek biológiai hatása, hogy megváltoztatják a foszfolipáz aktivitását, megnövelik az érfalak áteresztőképességét, irreverzíbilis funkciózavarokat okoznak a sejtekben. Következményképpen prosztaglandinok és endoperoxidok keletkeznek.

A peroxidáló hatásokra igen érzékenyek a sejtorganellumok. A mitochondriumok megduzzadnak. A mikroszómákban megváltoznak bizonyos oxidatív úton metabolizálódó gyógyszerek hatásmechanizmusai. A szabad gyökök DNS-károsodást hozhatnak létre. Amennyiben az érintett DNS-szakasz fontos tulajdonságokat örökít át, mutáció, majd malignus transzformáció következhet be.

Kimutatható, hogy a szervezet szabadulni kíván a reaktív fehérje sérülést szenvedett roncsolt molekuláitól, és a vese útján kiválasztja azokat.

KÁROSÍTÁS MIATT LÉTREJÖVŐ BETEGSÉGEK

Az oxidatív stressz nagy szerepet játszik számos betegség kialakulásában. Szerepet tulajdonítanak a szabad gyökök fiziológiás szükségletet meghaladó mennyiségének, egyebek között:

·        a rákos megbetegedések genezisében (amikor a szabad gyök, az oxidáns roncsoló hatása eléri a DNS-molekulát, és mutációt hoz létre, károsodnak a repair enzimek, a defektenzimek működése megzavarja a replikációs fázist, kialakul a malignus transzformáció)

·       a sejtek öregedési folyamataiban (többek között a sejtek vízmegkötő képességének csökkenése miatt)

·       a koszorúér-elmeszesedés és a szívinfarktus kialakulásában (mivel a koleszterint érintő szabadgyök-károsítás érelmeszesedéshez vezet)

·       az ischamiás reperfúziós szövetkárosodásban (myocardialis infarctus, stroke, szívsebészet)

·        bőrgyógyászati megbetegedések keletkezésében (a bőr az első védelmi vonalba tartozik a kívülről fenyegető károsodásokkal szemben, tehát a nap vagy a szolárium hatására keletkező égési sérülések, a basocelluláris, spinocelluláris tumoros megbetegedések, de akár a Melanoma malignum is az oxidatív stressz számlájára írható)

·        több májbetegség kialakulásában (mert méregtelenítő szervünkre különösen nagy teher hárul, külön kiemelendő az alkoholos májkárosodás, a zsírmáj keletkezése)

·       különböző gyulladásos betegségek elhatalmasodásában (emésztőrendszer-nyálkahártya gyulladásai)

·        szemészeti megbetegedésekben (cataracta), de

·        az Alzheimer-kór és a Parkinson-kór pusztító folyamatában is.

A SZABAD GYÖKÖK VÉDŐHATÁSA

Jóllehet a mitochondrium a szabad gyökök legnagyobb forrása, más struktúrákban is termelődik oxidáns. A gyulladásos folyamatokban nagy szerepet betöltő fehérvérsejtek is termelnek szabad gyököket. A fiziológiás körülmények között termelődő szabad gyökök az immunrendszer celluláris védekezésének fő eszközei. Ezeket az oxidatív szabad gyököket használja fel a szervezet az idegen, nemkívánatos elemek, baktériumok és egyéb fertőző ágensek elpusztítására.

A védekező, gyulladásos reakcióban e közvetlen hatáson kívül szerepet játszanak közvetett mechanizmusok is, amelyeket jelentősen stimulálnak a prosztaglandinok, leukotriének, különböző transzkripciós faktorok, a tumornekrózis-faktor (TNF-alpha), limfokinek és a gyulladásos cytokin.

Az immunrendszer katonáinak, a fehérvérsejteknek egyik fegyvernemét képviselő szabad gyökös elhárítórendszer egyebek között

·        inaktiválja a bakteriális enzimeket

·        in vitro inaktiválja az NADH dehidrogenáz komplexet

·        szerepet játszik az érfalak simaizom-relaxációjában

·        az értónus szabályozásában.

A VÉDŐHATÁS ÁTCSAPHAT KÁROSÍTÓ HATÁSBA

Paradox helyzet, hogy a szabad gyökök védőhatása bizonyos körülmények között átcsaphat károsító hatásba.

A fagocyta-sejtek szabad gyökök termelése révén pusztítják el az akut gyulladásos betegség kórokozóit. Ezen védekezési mechanizmus nyomán nagyfokú oxidatív stressz jön létre a szervezetben, mely alkalmasint súlyosabb következményekkel járhat a szervezetre, mint amilyen hatást az eredeti bakteriális fertőzés, meghűléses megbetegedés, influenzás állapot okozott volna.

Krónikus gyulladásoknál a fehérvérsejtek bőven termelik a szabad gyököket. Ezek az oxidánsok lokálisan előbb-utóbb DNS-károsodást okozhatnak egy hosszan fennálló krónikus gyulladásnál, ami rákos folyamat elindításához vezethet.

Példaként említhető a Helicobacter pylori baktérium által kiváltott, sokszor hosszú ideig fennálló gyomornyálkahártya-gyulladás, vagy a tömény alkoholt fogyasztók krónikus szájnyálkahártya-gyulladása. Mindkét esetben beindul az immunrendszer celluláris elemeinek, a fehérvérsejteknek az aktivitása, támogatva a humorális, tehát szövetnedvi immuntényezők által, és a bőven keletkező szabad gyökök lokálisan roncsolják az átörökítő DNS-molekulákat. Sok kutató ezt a mechanizmust tekinti a rosszindulatú betegségek kiváltó okának.

ANTIOXIDÁNSOK

A szervezeten belül termelődő oxidánsok, szabad gyökök hatásai és a nem specifikus exogén szabad gyökök hatásai szinte teljesen azonosak, ezért sok betegséghez társuló szabadgyök-túltermelődés következményeit azonos módon kell megítélni és kivédeni.

Az antioxidánsok az anyagcsere folyamatában és a baktériumok elleni védekezés során keletkező szabad gyököktől védik a szervezetet.

Az antioxidánsok olyan molekulák, amelyek semlegesíteni képesek a szabad gyököket egy elektron feláldozásával, kiküszöbölve így a páratlan elektront tartalmazó molekula reaktivitását. Ebben a neutralizálási folyamatban az antioxidáns molekula válik szabad gyökké, de általában ez a szabad gyök már sokkal kevésbé heves reakciókészségű, és a bőven rendelkezésre álló további endogén vagy bevitt antioxidánsok gyorsan neutralizálhatják ezeket a másodlagos szabad gyököket.

Egyéb mechanizmusok is befejezhetik a folyamatot. (Például lazán kötődő hidrogénatomokat tartalmazó molekuláknak ezen hidrogénatomjai mint elektronok szolgálhatnak a semlegesítési folyamatban.) Redukált ekvivalensnek nevezik az ilyen atomokat, és redukált állapotban lévőnek a molekulát.

A SZABAD GYÖKÖK TERMELŐDÉSÉNEK BEFOLYÁSOLÁSA

A szervezetben többszintű védelmi rendszer akadályozza meg a szabad gyökök károsító hatását. Ennek a védelmi rendszernek a tényezői:

·        intracelluláris endogén antioxidánsok

·        extracelluláris endogén antioxidánsok

·        exogén eredetű antioxidánsok

·        szabad gyököket semlegesítő enzimek

·        toxikus anyagokat bontó enzimrendszerek (citokróm P-450)

·        alacsony szövetioxigén-nyomás.

A SZERVEZET TERMÉSZETES ANTIOXIDÁNSAI

A szervezetnek vannak saját természetes antioxidánsai, antioxidánsként ható enzimjei. Tehát a fiziológiás körülmények között termelődő szabad gyökök természetes enzimatikus és nem enzimatikus kontroll alatt állnak.

Az intracelluláris antioxidánsokhoz sorolhatók egyebek között:

·        glutathion peroxidase

·        superoxide dismutase

·        katalase

·        citokrómoxidase

·        coenzim Q1.

Az extracelluláris antioxidánsokhoz sorolhatók egyebek között:

·        lactoferrin

·        transzferrin

·        hempexin

·        haptoglobin

·        bilirubin.

EXOGÉN ANTIOXIDÁNSOK

Számunkra elsőrendű fontossággal bírnak a szervezetbe kívülről bevihető táplálkozási antioxidánsok. Ezek sorába tartoznak a(z):

·        vitaminok: A-vitamin; C-vitamin; E-vitamin

·        aminosavak: metionin, cisztein

·        ásványi anyagok: szelén, cink és mangán, amelyek a glutation peroxidase, valamint a Coenzim Q10 és egyéb enzimek működéséhez szükségesek

·        tápláléknövényekkel bevihető exogén antioxidánsok

·        táplálékkiegészítők.

ANTIOXI DÁNS-KOMBINÁCIÓ

Széles körű vizsgálati adatok bizonyítják, hogy a felsorolt különböző antioxidánsok kombinációja nagyobb védelmet nyújt a betegségek primer és szekunder prevenciójában, mint az egyes tápanyagok vagy táplálékkiegészítők önmagukban. Az E-vitamin például meggátolja a béta-karotin és a C-vitamin oxidációját. A szelén és az E-vitamin fokozzák egymás hatását. A C-vitamin segíti a károsodott E-vitamin és béta-karotin regenerációját, valamint együttműködik az immunrendszert összetetten támogató antioxidáns enzimekkel is, a bioflavonoidok pedig a C-vitamin hatását fokozzák, és gátolják annak lebomlását.

Gyógynövények keverékéből előállított antioxidáns készítmények alkalmasak a szintetikus antioxidánsok helyettesítésére és így az oxidatív elváltozások visszaszorítására magas zsírtartalmú élelmiszerekben. Az oxidatív stressz elleni védekezőmechanizmusok láncreakciókban kapcsolódnak egymáshoz. A külső antioxidánsok oldékonysága, kötődése, hatásmechanizmusa igen eltérő egymástól. Optimális antioxidáns hatást úgy érhetünk el, ha kombináltan alkalmazzuk a különböző antioxidáns hatású tényezőket. (Például együtt adjuk a zsírban oldódó E-vitamint és a vízben oldódó C-vitamint a carotinoidokkal, flavonoidokkal, antocianidokkal.)

TÁPLÁLÉKNÖVÉNYEK

Igen hathatósan védenek bennünket azok a tápláléknövények, amelyekben a színanyagot képező védőpigmentek, bioflavonoidok, kvercitrin, rutin, miricitrin, tannin, polifenolok, antociánok, beta-karotin, lycopin stb. hatóanyagok vannak jelen.

Ha nem célunk a biokémia mélységes rejtelmeibe behatolni, átvehetjük a vonatkozó szakirodalom gyakorlati fogásait, amelyek szerint ajánlatos mindennap zöld, sárga, piros és lila színű gyümölcsöket és tápláléknövényeket fogyasztani, mert akkor biztosan ellátjuk a szervezetet antioxidánsokkal. A sárga színt például a beta-karotin és a lycopin adja. Az antociánok a lila, vörös színt produkálják, és igen bőven találhatók a céklában, feketeribizliben, fekete áfonyában, bodzában.

Következzék tehát néhány gyümölcs és zöldféle, amelyek a szabad gyökök, az oxidatív stressz roncsoló hatásaival szemben védik meg a szervezetünket, azaz betegségmegelőző, életmeghosszabbító, rákprevenciós, illetve gyógyító szerepet tölthetnek be életünkben.

SÁRGARÉPA - BETA-KAROTIN

Legyen étrendünkben minél gyakrabban sárgarépa! Beta-karotin-tartalma kitűnő antioxidáns hatású, csökkenti a daganatos megbetegedések kockázatát, növeli a fehérvérsejtek számát és aktivitását. A többi tápláléknövénytől eltérően,, úgy tűnik, a sárgarépa főzve táplálóbb, mint nyersen. Főzés közben széttöredeznek a vastag sejtfalak, jobban hozzáférhetővé válik a hatóanyag, több szívódik fel belőle. (Különösen, ha valamilyen zsiradék is jelen van az ételben.)

A sárgarépa tartalmaz kalciumot, káliumot, nátriumot, foszfort, vasat, magnéziumot, krómot, sót, A-, B-komplex-, C-, E-, G- és K-vitaminokat. A legtöbb benne az A-vitamin elővitaminja, a beta-karotin. Fogyaszthatjuk lereszelve, vagy kipréselt levét más zöldséglevekkel keverve.

CÉKLA - BETAIN

Kínáljuk családunkat gyakorta céklával! Vörös festékanyaga, a betain tumorellenes hatású. A népi gyógyászatban mint vörösvértest-szaporító ismert, mert a szervezet igen jól tudja hasznosítani a vastartalmát. Segít megelőzni a vérerek megkeményedését, tisztítja a májat és a vesét, szabályozza a sav-bázis egyensúlyt. Leginkább nyersen ajánlott fogyasztani, frissen préselt levéhez sárgarépa- vagy uborkalevet keverve.

BROKKOLI - INDOL

A karfiol, kelbimbó és káposztafélék közeli rokona a brokkoli. A mélyhűtésnek köszönhetően egész évben fogyaszthatjuk. Elsőrendű folsav-, ß-karotin- és C-vitamin-forrás, sok indolszármazékot tartalmaz. Válasszunk olyan fejeket, amelyeknek sötétzöld vagy kékeszöld a színe! Kalóriaszegény mivolta és magas antioxidáns-tartalma okán kiválóan alkalmas táplálék betegségmegelőzésre és rákprevencióra.

PARADICSOM - LYCOPIN

Tegyünk asztalunkra nagyon gyakran paradicsomot! Mivel nyersen is fogyasztható, A-, C- és E-vitamin-tartalma érintetlen marad. Ezen vitaminok, valamint a benne található lycopin védelmet nyújtanak a szervezetnek a szabad gyökökkel szemben. Különösen a prosztatarák megelőzésében tulajdonítanak szerepet a paradicsomnak. Ezenkívül tisztítja a vért, regenerálja a májsejteket, segít a méregtelenítésben, lúgosító hatású.

KELKÁPOSZTA - SULFORAPHANE

A kelkáposztának mind a kékes-hamvas színű, mind a világosabb színű változata értékes tápláléknövény. Bizonyos szempontból értékesebb, mint a fejes káposzta. A benne levő sulforaphane nevű anyag hatása alapján kiváló tumormegelőző, tumorellenes hatást tulajdonítanak neki. A kelkáposzta serkenti az immunrendszer működését is. Antioxidáns a benne felhalmozott nagy mennyiségű béta-karotin, A-, E- és C-vitamin-hatása révén. B-vitamin-tartalma jótékonyan hat az emésztésre és az idegrendszerre. Kálium-, kalcium-, mangántartalmát ideálisan használja fel a szervezet, ezért csonterősítőként, a vérnyomásra, a szív munkájára jótékony hatású tápláléknövényként is szívből ajánlható.

TÁLALÁS

Ismeretes, hogy főzéssel, túlfőzéssel, újramelegítéssel, mikrózással, lassú fagyasztással csökkentjük ételeink tápértékét. A leggazdaságosabb "gyógyítóanyag-kinyerés" a frissen préselt, frissen centrifugázott zöldfélékből és gyümölcsökből lehetséges.

A friss, tartósítószereket nem tartalmazó levek nyolcszor annyi vitamint, ásványi anyagot és enzimet tartalmaznak, mint a tartósítottak. Ha meghatározott gyümölcsöt vagy zöldséget mixelünk össze, magas koncentrátumú "tápanyagitalt" kapunk, amely betegséget előzhet meg, gyógyíthat meg, krónikus panaszokat képes enyhíteni, mivel antioxidánsokat, vitaminokat, ásványi anyagokat juttat a szervezetbe.

TÁPANYAGITALOK

Legcélszerűbb, ha magunk állítjuk elő otthon a tápanyagitalokat, de vásárolhatók is különböző biolevek: aszaltszilvalé, almalé, alma-mangólé, uborkalé, sárgarépalé, körtelé, savanyúkáposzta-lé és zöldbúzafűkoktél.

ZÖLDSÉG- ÉS GYÜMÖLCSKOKTÉLOK

spárga-zeller biolé, cékla-sárgarépa-káposztalé, cékla-sárgarépa-zeller-burgonya-retek koktél, sárgarépa-barack-meggylé, sárgadinnye-piros szőlőlé, feketeribizli-almalé, ananász-sárgarépalé, körte-zellerlé, banán-sárgabarack-ribizlilé, sárgadinnye-barack-banán-almalé.

TÁPLÁLÉKKIEGÉSZÍTŐK

BioBran - biophylactikus hatású, funkcionális élelmi rost;

OPCs Anthogenol - oligomer proanthocyanidok;

Myrtol; Rosmol-P; Omega3.

ANTIOXIDÁNSOK KIMUTATÁSA

A sejtek aktuális redoxállapota az anyagcsere folyamatában keletkező oxidánsok és az ezekkel szembeni többtényezős, egymásra épülő védekező antioxidáns rendszer egyensúlyának függvénye.

Több állapotfelmérő módszer, nevezetesen az Enderlein-féle vércseppanalízis, de különösen a BETA-teszt nyújt felvilágosítást az antioxidáns védekezőrendszerről. Az antioxidánsok aktuális szintje a szervezetben mV-ban mérve kimutatható, azaz a szervezet védelmi állapota immár egzakt módon is mérhető.

VÉGKÖVETKEZTETÉS

Különböző emlős állatokkal végzett vizsgálatok során a kutatók azt tapasztalták, hogy ha csökkentették a takarmányok mennyiségét és kalóriatartalmát, arányosan és jelentősen növekedett az állatok élettartama, és akár száz százalékkal hosszabb életidőt érhettek meg. Ez a figyelemre méltó következtetés azt sugallja az embereket illetően, hogy túlzó, kalóriadús, helytelen táplálkozással aktuálisan akár még a dohányzás káros következményeinél is többet árthatunk saját magunknak.

A környezetszennyezés fokozódásával párhuzamosan a szabad gyökök káros hatásai is megsokszorozódtak. Ugyanakkor a helytelen táplálkozás következtében csökkent az antioxidánsok bevitele a szervezetbe. A környezetszennyezés, dohányzás, helytelen táplálkozás, mozgásszegény életmód viszonyai között a szervezet védekezőrendszere nem képes önmagában megfelelően ellátni feladatát.

Ezért kívülről bejuttatott antioxidánsokra van szükség. Ám figyelembe kell venni, hogy a nyomelempótlás is hordozhat veszélyeket. A szervezet számára fontos nyomelemek egymás felszívódását és hasznosulását jelentősen befolyásolhatják.

Minthogy az elfogyasztott kalóriadús táplálékok szabad gyököket (oxidánsokat) termelnek metabolizmusuk során, az antioxidánsokban gazdag élelmiszerek jelentősen korlátozhatják azok termelődését, tehát lassíthatják az öregedést, visszafoghatják a betegségek kialakulásának folyamatait, egyszersmind rákprevenciót lehet velük elérni.

Az anyagcsere folyamatában keletkező szabad gyökök csökkent szintjeit jelölik meg ama siker okaként, hogy kalóriamegvonással élethosszabbítás érhető el, a fokozott testmozgás során fellépő fiziológiás oxidatív stressz pedig mobilizálja a szervezet endogén mechanizmusait, ezáltal lehet jótékony hatású is.

ÖSSZEFOGLALÁS

A sejtek aktuális redoxállapota az anyagcsere folyamatában keletkező oxidánsok és az ezekkel szembeni többtényezős, egymásra épülő védekező antioxidáns rendszer egyensúlyának függvénye. A szerző ismerteti a szabad gyökök - oxidánsok - keletkezésének helyét. Tárgyalja azok károsító hatásait sejtszinten, és bemutat néhány ennek következtében kialakuló betegséget. Jellemzi az oxidatív stressz kihatását az immunrendszerre, káros és jótékony hatását a szervezetre. Megjelöli a szervezet természetes antioxidánsait. Csoportosítja a kívülről bevihető antioxidánsokat: vitaminokat, nyomelemeket, tápláléknövényeket, készítményeket. Aláhúzza az életmód, különösen a táplálkozás befolyását az élet minőségére és hosszára.

KULCSSZAVAK

szabad gyök, oxidáns, oxidatív stressz, lipid-peroxidáció, egymásra épülő védelmi rendszerek, endogén antioxidánsok, antioxidáns hatású vitaminok, nyomelemek, készítmények, bioflavonoidok, antocianidok, életmód, táplálkozás, környezetszennyezés hatása, életmeghosszabbítás

Ábrahám Andrásné dr. Mester Júlia (Forrás: Komplementer Medicina)