Mitől véd a védőoltás?
2008.07.23. 18:44
Nyugat-Európában a 80-as években használtak olyan, gyermekeknek előírt védőoltásokat, amilyeneket ma Romániában – fedi fel lapunknak egy bukaresti gyermekgyógyász. A két évtizede elavult kötelező oltási struktúrát Románia október elsejétől kívánja lecserélni.
„Elmentünk az első, két hónapos korban kötelező oltásra, de a gyerekorvosunk azt mondta, ne oltassuk be azzal, mert már lejárt, idejétmúlt, és a gyerekünk érdekében vegyünk inkább külföldi oltást a gyógyszertárból” – idézi fel a vele történteket a Bukarestben élő T. L., egy három hónapos csecsemő apja.
Mint elmondta, a gyermekorvos – a fővárosban rezidensként dolgozó dr. Ács Beáta – a legnagyobb jóindulattal javasolta ezt az amúgy költséges megoldást, hiszen „a gyermek egészsége mindennél fontosabb”.
Húsz év távlatából
„A kötelező oltási struktúra Romániában elavult. A rendszert a kilencvenes évek elején módosították utoljára, amikor hozzáadták a kanyaró, a járványos fültőmirigy-gyulladás és a rózsahimlő elleni oltásokat” – nyilatkozta az Új Magyar Szónak dr. Ács Beáta.
A lapunk által az oltások kérdésében megkeresett gyermekgyógyász elmondta, az azóta eltelt majdnem húsz év alatt rengeteget fejlődött a tudomány, újabb vakcinák jelentek meg olyan betegségek ellen, amelyekkel számolni kellene.
„Gondolok itt például az agyhártyagyulladást okozó Haemophilus Influenzae baktérium elleni védőoltásra, ami Magyarországon kötelező és ingyenes, itt viszont csak opcionális, a szülők pénzért vásárolhatják meg” – részletezte az orvos.
Le kell cserélni a régit!
Az egészségügyi minisztérium sajtóosztályától megtudtuk, a 574/2008-as kormányrendelet értelmében októbertől a kötelező védőoltások rendszerében kicserélnek két olyan oltóanyagot, amely a gyerekgyógyászok, családorvosok szerint meglehetősen sok mellékhatással jár.
A járványos gyermekbénulás elleni, szájon keresztül adott, élő de „legyengített” vírusokat tartalmazó oltóanyag (a például cukorra csepegtetett Szabin-cseppek) helyett a hatékonyabb, inaktivált – azaz már nem élő – kórokozókat tartalmazó oltás lesz kötelező.
A jelenleg használt oltással kapcsolatban Ács Beáta elmondta: „A gyermekbénulás elleni injekciónak (IPV) sokkal kevesebb a szövődménye és a mellékhatása, mint a 60-as évek technológiájával gyártott Szabin-cseppeknek. Egészen más technológiával készül, megszabadul a gyerek attól, hogy oltás után egy hónapig izomba nem kaphat injekciót. Addig, amíg a hagyományos oltást követően a gyermekek mintegy 70 százaléka lázasodott be, az új vakcinánál ez az arány 20 százalék.”
Farkas Éva kézdivásárhelyi családorvos szerint a védőoltások közül a szamárköhögés elleni oltóanyag okozhatja a legnagyobb problémát: „Az ezzel beoltott gyerekek többsége a szúrást követően belázasodik, ezt lázcsillapítókkal próbáljuk orvosolni” – mondta lapunknak Farkas.
A jelenlegi is véd
„Annak ellenére, hogy jobban bízom a külföldön gyártott vakcinákban, és azt javaslom a szülőknek, ha tehetik, vásárolják meg a gyógyszertárakban kapható, államilag nem támogatott védőoltásokat, vagy egészítsék ki az ingyenes oltásokat más vakcinákkal, fontos tudatni a szülőkkel: a jelenleg kötelező oltóanyagok is védenek. A gyermekeket mindenképp be kell oltani!” – hívja fel az anyukák figyelmet Dr. Ács Beáta.
A lapunk által megkeresett szülők és családorvosok nagy része azonban bízik a jelenleg használt ingyenes vakcinákban, és igen kevés szülő tudja, hogy az államilag támogatott védőoltások mellett pénzért mást is választhat.
A drága külföldi oltásokat leginkább a nagyvárosokban élő szülők vásárolják meg. Székely Emil, egy Csíkszereda melletti faluban élő, 4 éves kisfiú apukája elmondta, egyik ismerősének szomorú tapasztalata erősítette meg leginkább abban a hitében, hogy jók és szükségesek az ingyenes oltások.
„Egyik ismerősöm elmulasztotta beadatni a kislányának a himlő elleni oltást, aminek az lett a következménye, hogy kislánya szinte belehalt a feketehimlőbe” – mondta el az ÚMSZ-nek Székely Emil.
Farkas Éva kézdivásárhelyi családorvos szerint a jelenlegi, ingyenes vakcinák minősége vetekszik a külföldi termékekével. „Már 30 éve gyerekgyógyászként dolgozom, és merem állítani, hogy most már az ingyenes oltóanyagok kitűnőek” – fogalmazott Farkas Éva.
Ha fizetünk az oltásért
Azok a szülők, akik mégsem az állami vakcinák mellett döntenek, nagyon a zsebük mélyére kell hogy nyúljanak, már amennyiben hozzájutnak a megfelelő oltásokhoz. A lapunk által felkeresett négy gyógyszertár egyikében sem forgalmaztak például Pneumococcus elleni oltást, amiből egy dózis átlagosan 300 lejbe kerül.
Az influenza elleni oltások 58 lejtől 241 lejbe kerülnek. A Hepatítisz A elleni oltás egy dózisa 116 lej, a Hepatítisz B esetében 47 lej. A Magyarországon is használt ingyenes Infarix, ami a DTP és IPV kombinált oltásnak felel meg, adagonkénti ára 288 lej. Ezt a védőoltást minimum ötször kell megismételni.
|