Általános rész

A fertőző betegségek nem ismernek határokat, nincsenek tekintettel jómódú vagy szegényebb körülmények között élőkre, tehát nagy gondot kell fordítani arra, hogy gyermekeink védettek legyenek olyan betegségekkel szemben, melyek évtizedekkel ezelőtt még rettegett kórképek voltak. A törvényi szabályozásnak köszönhetően hazánkban a kötelező védőoltásokkal történt átoltottság aránya 99% feletti, így azok a gyermekek, akik valamilyen ok miatt az egyes oltásokat nem kaphatják meg, környezetük - úgynevezett populációs - immunitása által védettek
A fertőző betegségek megelőzésének tehát leghatékonyabb, és leggazdaságosabb módja a védőoltások alkalmazása, ezért is kötelező a többségük. A védőoltások célja a fogékony egyén kórokozóval szembeni ellenállóvá tétele - immunizálása - a fertőző betegségekkel szemben.
Kötelező védőoltások. Bizonyos fertőző betegségek elleni védőoltások beadása adott életkor elérésekor törvényileg kötelező. Szakmai csoport dolgozik azon, hogy meghatározza az alkalmazandó védőoltásokat, figyelembe véve az adott ország megbetegedési statisztikáját, járványügyi helyzetét. A védőoltások beadása előre meghatározott rend szerint, az úgynevezett oltási naptárnak megfelelően történik. Az oltási naptár a gyermek egészségügyi kiskönyvében található, az oltások beadásának igazolása is itt történik. Az oltás alól átmeneti, vagy végleges felmentést csak azok a gyermekek kaphatnak, akiknél az oltás beadásával kapcsolatban súlyos mellékhatások, vagy szövődmények várhatók. A védőoltásoknak, mint minden gyógyszerkészítménynek lehetnek mellékhatásai, amelyek az oltóanyag jellegéből, illetve az oltás beadásának technikájából adódnak.
A védőoltás beadása után oltási reakciók jelentkezhetnek, amelyek az immunizációval járó kísérő jelenségek, ilyen lehet, pl. a hőemelkedés, láz, az oltás helyén bőrpír, duzzanat. Az oltási reakciónál súlyosabb mellékhatás az oltási szövődmény, mely oltásonként eltérő lehet. Ezekről tájékoztatást ad a betegtájékoztató, valamint a védőnő, háziorvos. Védőoltást csak egészséges, ép immunrendszerű gyermekek kapjanak. Tehát ellenjavalt az oltás minden lázas, és fertőző betegség esetén. A nem ép immunrendszerűek oltásaihoz egyéni mérlegelés szükséges, melyet a védőoltási tanácsadóknak, háziorvosoknak kell megtennie. Bizonyos betegségek, állapotok esetén egyes védőoltások nem adhatók. Tervezett műtét előtt vagy után a beavatkozás jellegétől függően célszerű az oltást elhalasztani. A betegségek lezajlása után, műtétek után kb. 2-3 hetet kell várni a védőoltás beadásával.

A védőoltás utáni teendők

A védőoltás kis fájdalmat okozhat, ezenkívül az oltás hatására  a szervezet immunválasza is beindul. A gyermek emiatt nyűgösebb, étvágytalanabb lehet, illetve gyakran lép fel hőemelkedés vagy láz is. Ezért a védőoltás beadása után láz,- és fájdalomcsillapító kúpot adjunk a gyermeknek  Az oltás helyére helyezzünk vizes borogatást.

A nem kötelező védőoltások

Ebbe a kategóriába tartozik a bárányhimlő, a pneumococcus, a rotavírus elleni védőoltás is.  De létezik vakcina a kullancsencephalitis, a hepatitis fertőzés, stb. ellen is. Természetesen ezen nem kötelező védőoltások  is ajánlottak. Háziorvosával beszéljék meg a fentiek közül az Ön gyermeke számára melyek a legfontosabbak. Ugyanis gyermeke immunstátuszától, eddigi betegségeitől, a szűkebb környezeti milliőtől, életmódtól is függ, a nem kötelező védőoltások közül melyik védőoltás a leginkább ajánlott. Sajnos ezen védőoltások, a vakcinák elég drágák, így ez is szerepet játszhat a döntésben.
Konkrétan a bárányhimlő-varicella elleni védőoltás jelentőségéről: Általánosságban elterjedt az, miszerint a bárányhimlő ártalmatlan gyermekbetegség. Sajnos a itt is vannak szövődménnyel társult esetek. Évről, évre egyre több gyermek kerül kórházba bárányhimlős megbetegedéssel. A védőoltással megvédhetjük a gyermeket az elhúzódó betegségtől, az esetleges kockázatoktól, és a felnőttkkori megfertőződést is elkerülhetővé tehetjük. A varicella leggyakoribb szövődménye a gennykeltő baktériumok okozta másodlagos bőrfertőzés, komplikációként központi idegrendszer és légúti szövődmények is felléphetnek. A szövődmény nélkül lezajlott betegség után a varicella zoster vírus az idegdúcokban élethosszig megmarad, és a szervezet védekezőrendszerének legyengülése esetén reaktiválódhat, övsömör képében újra betegséget okozhat. Az övsömör felnőttkorban, idősebb korban fordul elő nagyobb gyakorisággal. Az aktív immunizáció hatékony megoldás a varicella megelőzésére. Bár vakcináció esetén sem zárható ki teljes mértékben enyhe lefolyású bárányhimlő, súlyos, kórházi kezelést igénylő, komplikált bárányhimlőt nem tapasztaltak oltottakban.
A Streptococcus pneumoniae fertőzés igen gyakori csecsemőkorban, de még inkább kisdedkorban. A kórokozó sokszor csak enyhébb, főleg légúti, fülészeti megbetegedéseket okoz. Azonban a kórokozó, főleg gyengébb immunstátusz esetén, igen súlyos fertőzéseket, megbetegedéseket okozhat, ezeket a megbetegedéseket invazív pneumococcus fertőzéseknek nevezzük. Leggyakrabban a visszatérő középfülgyulladásokért, gennyes mellhártyagyulladással szövődött tüdőgyulladásokért felelős. De agyhártyagyulladást, vérmérgezést is okozhat. Ezen súlyos kórképek megelőzése miatt ajánlott a pneumococcus elleni védőoltás. A konjugált típusú oltóanyag már 2 hónapos kortól adható, s a leginkább veszélyeztetett, 2-5 évesnél fiatalabb gyermekeknek nyújt védelmet nemcsak az invazív pneumococcus fertőzések, hanem a középfülgyulladás és tüdőgyulladás ellen is. Az oltás egyben immunmemóriát is kivált, így biztosított a hosszútávú védelem a fertőzésekkel szemben. A védőoltás jelentősen csökkenti a baktérium hordozó állapotot is.