INNEN-ONNAN (cikkek) : Újabb bizonyítékok a tesztoszteron és az autizmus kapcsolatára
Újabb bizonyítékok a tesztoszteron és az autizmus kapcsolatára
2008.08.29. 21:16
A legújabb elmélet szerint az autizmus a férfiakra jellemző gondolkodásmód szélsőséges megnyilvánulásának tekinthető, kialakulását pedig elősegítheti az, ha az embriót körülvevő magzatvíz sok férfi nemi hormont tartalmaz. Ezt támasztja alá, hogy angol kutatók nemrégiben kimutatták: a magzatvíz tesztoszteronszintje összefügg a születendő gyerekek társas viselkedésével.
Az autizmus legjellemzőbb tünete, hogy a betegek nehezen tudják értelmezni az emberek közötti szociális kapcsolatokat, aminek valószínűleg az az oka, hogy empatikus képességeik zavart szenvednek, így kevéssé tudnak érzelmeket tulajdonítani másoknak (az autizmus különböző formáit autisztikus spektrumzavarként, illetve pervazív fejlődési zavarok csoportjaként definiálja a modern szakirodalom). Ez azonban nem jelenti azt, hogy az autisták általános intelligenciája elmaradna a teljes népesség átlagától, sőt, az autizmussal élő emberek gyakran kiemelkedő matematikai, technikai tehetséggel rendelkeznek. Könnyedén megjegyeznek rendszámtáblákat, telefonszámokat, és bonyolult matematikai számításokat is képesek fejben elvégezni. Bár az autizmus tünetei széles körben ismertek, okairól jelenleg még csak elméletek léteznek. Egyes kutatók úgy vélik, hogy a betegség kialakulása alapvetően öröklött tényezőktől függ, mások szerint viszont főként a környezeti hatások okozzák az autizmus megjelenését.
Az egyik legígéretesebb, az autizmus kialakulását magyarázó elmélet Simon Baron-Cohen, a Cambridge-i Egyetem Autizmus Kutatócsoportja vezetőjének nevéhez fűződik. Baron-Cohen kutatócsoportja arra lett figyelmes, hogy az autistákra jellemző viselkedésbeli zavarok hasonlóak a férfiak öröklött magatartáselemeihez, így akár azok eltúlzott megjelenési formáinak is tekinthetők a kutatók újabb elmélete szerint.
Az utóbbi évtizedekben a neurológusok pszichológiai tesztek és agyi képalkotó eljárások (CT, MRI, PET) segítségével jellegzetes különbségeket fedeztek fel a férfiak és a nők kognitív (gondolkodásbeli) képességei között (ezekről az eltérésekről a szerző 2006-ban magyarul is megjelent Elemi különbség című könyvében olvashatnak részletesen). Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a nők vagy a férfiak "okosabbak" lennének a másik nem képviselőnél, az evolúció során azonban - az eltérő nemi szerepeknek megfelelően - más-más elmebéli képességek váltak meghatározóvá a férfiakban és a nőkben. A férfiak általában jobban teljesítenek az olyan pszichológiai tesztekben, amikor egy rendszer működését kell megérteni, nem meglepő hát, ha közülük többen mennek matematikusnak és mérnöknek (a kutatók a férfiakra jellemző gondolkodásmódot emiatt "szisztematizálónak" nevezték el). A nők ezzel szemben általában jóval ügyesebben oldanak meg olyan feladatokat, amikor arra van szükség, hogy a többi ember között zajló társas kapcsolatokat értelmezzük, és azokra egy későbbi alkalommal is emlékezzünk. Általánosítva az is elmondható, hogy a nők hamarabb kezdenek beszélni, és könnyebben ismerik fel mások érzelmeit, vagyis empatikusabbak a férfiaknál.
A férfias viselkedési jellegek kialakulását elősegíti a méhen belüli magas tesztoszteronszint, ezért Baron-Cohen szerint előfordulhat, hogy ha a férfi nemi hormon koncentrációja kórosan magas a magzatvízben, akkor ez később az autizmus tüneteinek kialakulásához vezethet (fontos megjegyezni, hogy az autizmus előfordulása négyszer gyakoribb a férfiak körében). Az elmélet helyességére utal egy korábbi kísérlet eredménye, amikor úgy találták, hogy azok a babák, akiknél születésük után magasabb tesztoszteronszintet mértek, tizenkét hónapos korukban kevesebbszer néztek a szüleik szemébe, tizennyolc hónapos korukban pedig kisebb volt a szókincsük, mint azoknak a társaiknak, akiket magzati életük során kevesebb tesztoszteron ért.
A kutatócsoport legújabb vizsgálata során hosszan, egészen nyolcéves koráig követte nyomon több mint kétszáz gyermek fejlődését. Mindannyiuk anyukájától (más egészségügyi okból) magzatvízmintát vettek a szülés előtt, a babákat pedig rendszeresen megvizsgálták a születésüket követő években. Bár egyikük sem lett autistává, az eredmények szerint azok a fiúk és lányok, akiknél magas magzati tesztoszteronszintet mértek, több olyan viselkedési jellegzetességgel rendelkeztek nyolc évesen, amelyek az autistákra jellemzők. Ezek a gyerekek inkább egyedül szerettek játszani, könnyebben jegyeztek meg rendszámokat vagy telefonszámokat, és ügyesebben találtak meg elrejtett figurákat egy képen, mint azok a társaik, akiket születésük előtt alacsony tesztoszterontartalmú magzatvíz vett körül.
Bár a kutatók szerint az eredmények nem bizonyítják, hogy a magas tesztoszteronszint okozza az autizmust (hiszen elképzelhető, hogy egy harmadik háttértényező okozza mindkettőt), a kettő közötti összefüggés mégis nyilvánvaló. Baron-Cohen és munkatársai a jövőben Dániában folytatják majd kutatásaikat: a dán egészségügyi archívumokban kilencvenezer magzatvízmintát őriznek, és ezeket tervezik összevetni a rendelkezésre álló pszichiátriai nyilvántartási adatokkal.