Az orvosnak az oltás elvégzése előtt megfelelő felvilágosítással kell szolgálni, és meg kell szereznie az oltandó beleegyezését az oltás elvégzéséhez, ezt követően pedig meg kell győződnie az oltás elvégezhetőségéről.

A felvilágosítás során ismertetni kell:

• a betegséget (lefolyását, szövődményeit), amellyel szemben az alkalmazásra kerülő oltás védelmet nyújt,
• az oltás reakcióit, és az azokkal kapcsolatos otthoni teendőket,
• az oltás esetleges szövődményeit, ezek előfordulási valószínűségét és következményeit,
• az oltást követően esetlegesen szükségessé váló orvosi segítség elérhetőségét,
• az oltással megszerzett védettség jellemzőit (kezdetét, időtartamát) és az esetleges újraoltás szükségességét, ennek időpontját.

A felvilágosítást kellő szinten és kellő tárgyilagossággal kell megadni úgy, hogy az oltott (szülő, hozzátartozó) az elmondottakat megértse és azokat az oltással kapcsolatos döntésében felhasználhassa. A felvilágosítás során különösen ki kell hang súlyozni azokat az előnyöket, amelyekhez az adott oltással az egyén, valamint a közösség hozzájut. Ki kell térni arra is, hogy az oltás esetleges káros következményeinek fellépte esetén az oltott kártérítési igénnyel léphet fel, mégpedig a hivatalos (köt elező) oltások esetén az állammal, egyéb oltásokkal kapcsolatosan pedig a gyártó céggel szemben.

Az oltás elvégzésére szóló beleegyezést az oltandó, illetve törvényes képviselő megadhatja szóban és írásban. Amennyiben szóban történt a hozzájárulás, ezt az oltott kartonjára rá kell vezetni. A beírásban rögzíteni kell azt is, hogy a kellő felvi lágosítás megtörtént (pl. "a felvilágosítás a gyártó kísérőirat alapján"), és azt, hogy az oltás elvégzéséhez további kérdések nélkül megtörtént a beleegyezés. Amennyiben csak egyik szülő van jelen az oltás alkalmával, ez jelentheti azt, hogy a jelenlévő egyedül vállalja a döntés felelősségét vagy azt, hogy a távollévő álláspontja a jelenlévővel azonos. Az orvos - ha ezt célszerűnek tartja - kérheti, hogy a szülő (gondozó) az oltáshoz adott beleegyezését aláírásával is erősítse meg.

Mindenképpen alá kell íratni a kötelező oltás elutasításáról tett és a kartonon rögzített nyilatkozatot. Ez esetben célszerű az aláírás hitelességét tanú(-k) aláírásával is igazoltatni. A hozzátartozó bármely oltás elvégzésével kapcsolatosan megta gadhatja a hozzájárulását. Kiskorú rabies elleni védőoltását azonban a szülő (gondozó, stb.) saját felelősségére sem akadályozhatja meg!

Iskolában történő oltás esetén a szülőket előzetesen informálni kell. A 10 éves kor alattiakat csak abban az esetben szabad oltani, ha arra a szülő aláírásával hozzájárulását megadta. Az általános iskolák felsőbb osztályaiban beleegyező visszajelz és hiánya nem oltási akadály. Az oltással szembeni tiltakozás esetében azonban az oltást elvégezni itt sem szabad.

Az orvos további feladata annak tisztázása, hogy megvannak-e a feltételei az oltás elvégzésének.

Ellenőriznie kell az oltóanyagot:

• az oltásra szánt megfelelő készítmény van-e előkészítve,
• nem járt-e le a készítmény szavatossága,
• nem észlelhető-e olyan változás vagy eltérés az oltóanyag küllemében, amely arra utalhat, hogy a készítmény megromlott.

Vizsgálni kell az oltandó részéről:

• volt-e beteg 4 héten belül,
• kapott-e gyógyszeres kezelést (immunoszuppresszió!),
• történt-e 3 hónapon belül vértranszfúzió vagy immunglobulin terápia,
• ez ideig milyen oltásokat kapott és milyen volt ezekre a reakció,
• mikor volt az utolsó oltás,
• nem áll-e fenn valamilyen allergia (tojásfehérje, antibiotikum),
• nőknél nem áll-e fenn terhesség.

Súlyos reakciónak tekintendők az alábbiak: Nem élő oltóanyagok esetében helyileg kiterjedt duzzanat és pír az oltás területén, amely beszűrődött és a comb anterolateralis felszínének nagyobb részét, illetve a felkar körfogatának nagyobb részét éri ntette. Súlyos általános tünetnek tekintendő a 39,5oC feletti láz az oltás után 48 órán belül, anaphylaxia, bronchospasmus, gégeoedema, collapsus, valamint elhúzódó hozzáférhetetlenség, tudatzavar, hosszantartó befolyásolhatatlan magas hangú sírás 4 órán ál hosszabb időre, 72 órán belül fellépő görcsök vagy encephalopathia. Élő vakcinák adása után a tünetek később jelentkezhetnek.

Amennyiben e kérdések alapján oltási akadály nem merül fel, el kell végezni az oltandó orvosi vizsgálatát.

Ha sem az anamnézisben, sem az orvosi vizsgálat során nem merülnek fel akadályozó körülmények, az oltás elvégezhető. Az oltás megtörténtét az "Oltási könyv"-ben kell bevezetni. Itt fel kell tüntetni az oltóanyag gyári nevét, gyártási számát, az ol tás dátumát, az oltó orvos adatait (pecsét). Mindezek hitelességét az orvos szignójával igazolja.

Célszerű lenne az "Oltási könyv"-ben rögzíteni a súlyosabb oltási reakciókat, szövődményeket, az immunrendszert érintő beavatkozásokat és egyéb kockázati tényezőket is.

Az oltás feltételeinek vizsgálata az oltás elvégzése és az esetleges következmények ellátása kizárólagosan orvosi feladat, amelynek felelőssége nem ruházható át kellő képzettséggel nem rendelkező személyre (pl. védőnő). Ettől az állásponttól kizár ólag a Sabin oltás esetén lehet eltekinteni, amennyiben az olthatóság orvos által történt megállapítása után az orális poliovakcinát a védőnő is beadhatja.

Az orvos felvilágosító munkáját nagyon megkönnyíti és jelentős időmegtakarítást eredményez, ha az oltandók szüleihez (gondozójához) előzetesen el lehet juttatni olyan népszerű ismeretterjesztő brosúrákat, amelyek az oltásokról hasznos információkat közölnek. Ez az előzetes tájékoztatás alaposabb és mélyebb együttműködést biztosít a szülő és az oltó orvos között.