A floridai International Child Development Resource Centre munkatársai által végzett klinikai vizsgálatba 62 kettő és hét év közötti autizmusban szenvedő gyermeket vontak be. A vizsgálat kettős vak kontrollt alkalmazott, vagyis sem a kezeléseket végző orvosok, sem a beteg gyermekek, illetve hozzátartozóik nem tudták, hogy igazi vagy álkezelést (placebo) kapnak-e. A gyermekek egyik csoportja 1,3 atmoszféra nyomás mellett 24 százalékos oxigéntartalmú levegőt lélegzett be összesen 40 órányi kezelés alatt (1 atmoszféra 101 325 Pascalnak felel meg). A kontrollcsoportba tartozó gyermekek a vizsgálat 4 hete alatt szintén 40 órányi, de placebo kezelést kaptak, vagyis a csak enyhe túlnyomás (1,03 atmoszféra) alá helyezett kamrában 21 százaléknyi oxigént tartalmazó, vagyis normál levegőt lélegeztek be. A kezelések eredményességét három nemzetközileg elfogadott - a mentális zavar erősségét (Clinical Global Impression scale, CGI), a viselkedés normalitását (Aberrant Behavior Checklist, ABC) és az autizmuskezelések hatékonyságát (Autism Treatment Evaluation Checklist, ATEC) - ellenőrző lista segítségével ellenőrizték.

A negyven órányi túlnyomásos oxigénkezelésen átesett gyermekek 30 százalékának általános állapota "nagyon nagy mértékben", illetve "lényegesen" javult, míg ez a kontrollcsoport gyermekei közül csak kettőre (8 százalék) volt igaz. A 7 fokozatú CGI skálán a hiperbár oxigénkezelésben részesült gyermekek 80 százaléka legalább 1-2 vagy 3 fokozatos javulást ért el, míg a nem kezelt gyermekek csak 38 százalékban mutattak fejlődést a mentális zavar erősségét általános szempontok alapján értékelő lista szerint. A viselkedés normalitását vizsgáló ABC skála szerint a kezelt gyermekek önmagukhoz képest szignifikáns, vagyis statisztikailag is kimutatható javulást mutattak összességében, valamint az ingerlékenység, a sztereotip viselkedés, a hiperaktivitás és a beszéd tekintetében is. Az autizmuskezelések hatékonyságát ellenőrző lista alapján az érzékelés és a kognitív tudatosság mutatott jelentős javulást a kontrollcsoporthoz képest - olvasható a BMC Pediatrics szaklap beszámolójában.

Az autizmusban szenvedő gyermekek túlnyomásos oxigénkamrás (hiperbár) kezelése az utóbbi években kezdett elterjedni. A legtöbb hiperbár kezelés 2 atmoszféra mellett zajlik. A magasabb légnyomásos oxigénkezeléseket például szén-monoxid mérgezés esetén, vagy nehezen gyógyuló sebek gyógyulásának elősegítésére alkalmazzák. Egyes krónikus neurológiai megbetegedések, mint például a magzati alkoholszindróma, a krónikus vagy akut agyi traumák és az autizmus kezelésében 1,5-2 atmoszféra nyomást és 95-100 százalékos oxigéntartalmat alkalmaztak sikerrel, de eddig is voltak pozitív tapasztalatok, melyek alacsonyabb légnyomás és oxigénkoncentráció használatáról számoltak be. Az eddigi vizsgálatok azonban nem voltak kontrolláltak, vagyis az eredményeket nem hasonlították össze placebokezelést kapott csoport eredményeivel.

Az autizmus esetén az oxigénkezelés hatékonyságát többek között az oxigén gyulladáscsökkentő hatására vezetik vissza - olvasható a tanulmányban.

Milyen tünetekkel jár az autizmus?

Az autizmus az empatikus képesség csökkenésével járó, az agy egyes részeinek működését érintő rendellenesség, amelynek foka a fogyatékosságtól az enyhe szociális készségzavarig terjedhet. Az autisták számára alapvető nehézséget jelent a saját és mások gondolatainak, szándékainak, vágyainak, érzelmeinek felismerése és viselkedésének értelmezése, így reakcióikat sem képesek a másik ember igényeihez igazítani. Ebben az esetben kifejezetten a társas funkciókért felelős agyterületek rendellenes működéséről van szó, amelynek az egyik legjellemzőbb tünete, hogy az autista gyermekek kerülik a közvetlen szemkontaktus kialakítását. A szemkontaktus kialakításának képessége a többi társas készség egyik alapja, amire egészséges kisbabák már igen fiatalon is képesek - ez arra utal, hogy veleszületett készségről van szó.

Az autizmus különböző formáit autisztikus spektrumzavarként, illetve pervazív fejlődési zavarok csoportjaként definiálja a modern szakirodalom, ez azonban nem jelenti azt, hogy az autisták általános intelligenciája elmaradna a teljes népesség átlagától. Sőt, az autizmussal élő emberek gyakran kiemelkedő matematikai, technikai tehetséggel rendelkeznek, így könnyedén megjegyeznek rendszámtáblákat, telefonszámokat és bonyolult matematikai számításokat is képesek fejben elvégezni. Bár az autizmus tünetei széles körben ismertek, okairól jelenleg még csak elméletek léteznek. Egyes kutatók úgy vélik, hogy a betegség kialakulása alapvetően öröklött tényezőktől függ, mások szerint viszont főként a környezeti hatások okozzák az autizmus megjelenését.