Laura Hewitson és munkatársai mit sem sejtettek arról, hogy Magyarországon könnyen körözött személyekké válhatnak. Pusztán a tudományos kíváncsiság, na meg az emberbaráti érzéseik hajtották őket, amikor azt kezdték vizsgálni, vajon milyen hatása van az újszülöttek fejlődésére az USA-ban 1991-ben megfogalmazott ajánlás, mely szerint a Hepatitis B oltást, születési súlytól és fejlettségtől függetlenül a születés után 12 órával kell beadni minden újszülöttnek. Mint írják, "Nem tudtunk fellelni egyetlen alkalmazás előtti vagy a beadás hatását követő vizsgálatot, amely igazolná ennek az oltási politikának a biztonságosságát". A Hepatitis B thimerosalt, azaz egy etil-higany vegyületet tartalmaz, amely baktérium és gombaölő hatású. Az oltás 12.5 mikrogramm etil-higanyt tartalmaz, s az oltást a gyermek súlyától független standard dózisban adják be. Biztonsági aggályok miatt az amerikai kongresszus az amerikai gyógyszerhatóságot (FDA) 1999-ben kötelezte a higanyvegyület alkalmazásának felülvizsgálatára, és 2001-től a legtöbb gyermekoltás már higany nélkül készül, kivéve a több dózist tartalmazó influenza oltásokat és a meningitis ellenes védőoltást. Más -meg nem nevezett -országokban azonban továbbra is alkalmaznak olyan Hepatitis B oltásokat, amelyekben 25-50 mikrogramm etil-higany is található. Mivel az újszülöttek testsúlyától függetlenül adják be az oltást, írják a szerzők, a legkisebb súlyú újszülöttek akár tízszeres dózist is kaphatnak a higanyból a legnagyobb súlyú újszülöttekhez képest. A vizsgálatok azt mutatják, hogy a koraszülöttek higany-feldolgozó képessége májuk éretlensége miatt jóval kisebb, mint a rendes időre született újszülötteké.

A szerzők tehát két okból vizsgálták a higanytartalmú oltás hatását.
Egyrészt nyilvánvalóan tisztázni akarták, valóban csak rémhírkeltés-e, hogy a higany különféle idegrendszeri problémákat okoz-e, másrészt - mivel az USA-n kívül sok más országban alkalmaznak még higanyvegyületet tartalmazó oltást, az eredmények esetleg óvatosságra intik ezen országok hatóságait.

A kutatók 13 makákó majmot oltottak be higanytartalmú Hepatitis B oltással, négy sósvizet kapott, három pedig nem kapott oltást. A makákókat kilenc neurológiai teszttel vizsgálta meg olyan kutató, aki nem tudta, melyik majom oltott. Az oltott majmoknál három túléléssel kapcsolatos alapvető reflex, mint a szájjal keresés, csücsörítés és szopás megjelenése késést mutatott. Ezek a majmoknál létfontosságú reflexek az életben maradás szempontjából. A reflexekért az agytörzs felelős, amely a létfontosságú élettani működések szabályozásáért felelős (légzés, szívműködés, stb.). Más állatokkal végzett vizsgálatok is azt bizonyították, hogy a higany az agyban, ill. az agytörzsben halmozódik fel. Higanymérgezést szenvedett gyermekeknél is az agytörzs károsodott. A vizsgálatban kapott agytörzsi károsodások a későbbiekben az agy más részeinek a kifejlődésében is zavart kelthetnek. Egy vizsgálatban, amikor újszülött gyermekeken vizsgálták a higanytartalmú oltások hatását, a koraszülöttek vérében találták a legmagasabb higanyszintet. Más vizsgálatok is azt mutatják, hogy az újszülöttek erősen különböznek egymástól a higany kiürítésének képességében.
A szerzők végkövetkeztetése, hogy egyetlen oltás is idegrendszeri fejlődési zavarokat okozhat. A vizsgálatból egyértelműen nem vonható le következtetés arra, hogy a higany, az oltás, vagy a kettő együtt okozta-e a károsodást. Jelen vizsgálatból az sem szűrhető le, milyen későbbi károsodások következnek be az oltás hatására.

Világos, hogy ezek az eredmények nem azt igazolták, hogy a higany autizmust okoz, hiszen a minta kicsinysége és az idő rövidsége nem is elég ilyen következtetések levonására. Az azonban a vizsgálatból nagyon is világossá vált, hogy a higany és/vagy az oltás nagyon komoly idegrendszeri károsodásokat okozhat. Úgy beállítani tehát a higanytartalmú oltóanyagokat, mint teljesen ártalmatlanok, az emberek megtévesztésének tekintendő. Pl. az ANTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal Kommunikációs Főosztálya 2009 október 4-én a következő tartalmú állásfoglalást bocsátotta ki:

"A thiomersal egy etil-higany tartalmú vegyület. Tartósítószerként alkalmazzák néhány oltóanyagban. Az egyes oltóanyagokban igen kis mennyiségben található thiomersal egészségkárosító hatására semmilyen bizonyíték nincs. "

Majd:

"A védőoltások biztonságával foglalkozó Globális Tanácsadói WHO Bizottság (GACVS) 2003 augusztusi állásfoglalása szerint: Nincs bizonyíték az egyes oltóanyagokban alkalmazott thiomersal (etil-higany) expozíciójának toxikus mivoltára. A Bizottság a legújabb pharmakokinetikai vizsgálatok alapján megállapította, hogy biztonságossági szempontok alapján nincsen ok a thiomersal tartalmú oltóanyagokkal folytatott oltási gyakorlat megváltoztatására.
Az állásfoglalása alapján a magyarországi védőoltási gyakorlatban thiomersal tartalmú vakcinákat veszély és következmény nélkül használtathatjuk."

Végül:

"A thiomersal (esetenként thimerosalnak is nevezik) oltóanyagokban használt higany alapú tartósítószer. Az ilyen módon tartósított oltóanyagokban a higanytartalom nagyon alacsony és nincs semmilyen bizonyíték arra vonatkozóan, hogy egészségkárosodást okozna. Ennek ellenére a thiomersalt a legtöbb oltóanyagból kivonták. A gyerekeken és felnőtteken végzett vizsgálatok az oltóanyagokban használt thiomersalnak sem korai, sem késői káros hatását nem mutatták ki."

Természetesen megértem, ha az ANTSZ nem tud napra készen reagálni egy ilyen vizsgálatra, azonban ezúton is figyelmükbe ajánlom a tanulmányt. Többé már nem állítható olyan nyugodt lélekkel, hogy a higanyt tartalmazó oltások veszélytelenek.
Az új influenza oltás tartalmaz higanyt. Mivel egészen fiatal csecsemőket is beoltanak, továbbá kiemelt fontosságúnak tekintik a terhes anyák beoltását, akikben az éretlen idegrendszerű magzatokra különösen veszélyes lehet a higany, remélem nem büntetendő cselekmény felvetni azt a gondolatot, hogy talán a vizsgálat fényében újra kéne gondolni a higany veszélytelenségéről kiadott hivatalos közleményeket. Önmagában nem jó érv, hogy kevés higany van az oltásokban, ugyanis egy nagyon fiatal magzatnak sok lehet az, ami már nem veszélyes egy csecsemőre. Azt sem tudni, hogy kinek mekkora a higanyterhelése (amalgám tömésekből kioldódó higany, élelmiszerekkel, pl. halak fogyasztásával bevitt higany mennyisége) és az meddig marad a szervezetében (lebontási problémák, enzimzavarok, májprobléma, stb.).

És ha már az ANTSZ közleménye van terítéken, megjegyezném a következőt: a közlemény óva int a vitaminok fogyasztásától, azt állítva, hogy a védőoltás a jelenleg ismert leghatékonyabb védelem influenza ellen. A közlemény hivatkozik olyan vizsgálatokra, amelyek cáfolják pl. a C-vitamin védőhatását. Azonban Robert M. Douglas, Harri Hemilä három metaanalízist talált, amelyek a C-vitamin védőhatását vizsgálták meghűléses betegségekben. Ezek közül kettő valóban nem mutatott komoly védőhatást. Egy harmadik metaanalízis hat olyan vizsgálatot foglalt össze, amelyben komoly stressznek és hidegnek kitett síelőket, katonákat és maratoni távfutókat vizsgáltak. Ez a metaanalízis azt találta, hogy a C-vitamin 50%-kal csökkentette a megbetegedések számát.
Remélhetőleg nem büntetendő a C vitamin hatástalanságát cáfoló vizsgálatokat idézni. Az ANTSZ közleményének elnevezése tenyektevhitek.pdf. A gond ezzel csak az, hogy ebben némely ténynek beállított állítás tévhit, és némely tévhitnek beállított állítás pedig ténynek bizonyul. A névtelen szerző az "oltáselleneseket" négy csoportba sorolja: a minden oltást ellenzőkre, az oltáskérdést politikai célokra használókra, az üzleti érdekekből oltásellenesekre, és az új influenza oltásban kételkedőkre. Javaslom a szerzőnek egy ötödik kategória felvételét is azokra gondolva, akik tudományos alapon vetik fel kételyeiket. És ha a szerző nem veszi zokon, én is megalkotnám az én kategóriáimat: a minden oltást védelmezőkre, az oltást politikai okokból védelmezőkre, az oltást üzleti okokból védelmezőkre, az új influenza oltásban még mindig nem kételkedőkre és az oltásokat tudományos alapon védelmezőkre. Kíváncsi lennék, a névtelen szerző hova sorolja magát.

• Douglas RM, Hemilä H (2005) Vitamin C for preventing and treating the common cold. PLoS Med 2(6): e168. http://www.plosmedicine.org/article/info:doi%2F10.1371%2Fjournal.pmed.0020168
• Hewitson L, Houser LA, Stott C, Sackett G, Tomko JL, Atwood D, Blue L, Railey White E, Wakefield AJ: Delayed acquisition of neonatal reflexes in newborn primates receiving a thimerosal-containing Hepatitis B vaccine: Influence of gestational age and birth weight. Neurotoxicology. 2009 Oct 2. (elektronikus előközlés)
• http://www.weborvos.hu/adat/files/2009/tenyektevhitek.pdf

Forrás:  http://www.tenyek-tevhitek.hu/higany-es-oltas.htm