A Kolumbiában élő özvegy portugál asszony nem adta fel a harcot, annak ellenére, hogy azt mondták neki, nincs mit tenni.
Az asszony kisfia két éves korában egyszer csak abbahagyta a játékot, és többé nem szólalt meg. Amikor kiderült, hogy autista, az orvosok azt mondták az édesanyának, hogy nincs mit tenni, el kell fogadnia, hogy gyermeke így éli le az életét. Ekkor az ügyvéd édesanya elhatározta, hogy megmenti kisfiát.
Elkezdte bújni az újságokat és a könyveket, az internetet böngészte. Végül rátalált egy szerzőnőre, aki azt állította, hogy az autizmus nem mentális, hanem fizikai betegség. A teória szerint az autisták nem tudják feldolgozni a glutént, azaz a gabonafélékben található proteint, a gyerekek ezért 'elkábulnak'. A két és fél éves kisfiút édesanyja szigorú diátának vetette alá.
Nem ehetett glutén- és kazeintartalmú élelmiszert, szóját, tojást, halat, cukrot, színezékeket, ízfokozókat, és általában semmilyen vegyi anyagot. Négy napig elvonási tünetei voltak, de az édesanya szigorú volt. Jól tette, mert a negyedik napon a gyerek megszólalt és játszani kezdett a testvéreivel. Persze a történet nem ilyen egyszerű.
A kisfiú intenzív viselkedésterápián vett részt, miközben anyja az Egyesült Államokba utazott, ahol olyan gyermekgyógyászoktól kapott segítséget, akik az autizmust fizikai betegségnek tartották. Kezébe akadt egy könyv is, amely azt állította, hogy az autista gyerekek bélműködésének köszönhetően minden toxin az agyba jut.
Az édesanya, visszatérve Kolumbiába, talált valakit, aki méregtelenítette kisfia szervezetét. A kezelés során eltávolították testéből a nehézfémeket, így a ma ötéves gyermek tökéletesen gyógyultnak tekinthető. Az édesanya alapítványt hozott létre, hogy a hasonló cipőben járó kolumbiaiak hozzá fordulhassanak segítségért.