A tudósok úgy vélik, hogy idegtani, idegrendszeri rendellenességről van szó, amely hatással van az agy működésére. A vizsgálatok azt mutatják, hogy az autizmussal rendelkező emberek agyának szerkezete és formája eltér az átlagostól. A kutatók számon tartanak különböző valószínű okokat. Egyrészt úgy tűnik, hogy a betegség genetikus és örökölhető, ugyanakkor egy sor betegség (például Fragile X szindróma) is valószínűsítheti, vagy pedig az, ha a terhesség alatt az anya szervezetébe káros anyagok jutottak. Az elmúlt évek során többen is hangot adtak a félelmüknek, hogy a csecsemőkori himlőoltás és az autizmus között összefüggés van. Bár ez nem valószínű, de nem létezik meggyőző, a fentieket megcáfoló bizonyíték.

Genetika vagy szeretetlen nevelés?

Az elmúlt húsz évben jó néhány, az autista személyek agyát vizsgáló kutatás, számtalan agyi rendellenességet fedezett fel. Azonban az észlelt elváltozások, rendellenességek nem köthetők mindig és egyértelműen csak az autizmushoz. 1970 előtt a kutatók biztosak voltak abban, hogy az autizmus oka a hideg, szeretetlen szülői gondoskodás eredménye („jégszekrény-anya elmélet”). Ugyanakkor az is kiderült, hogy a betegség gyakorisága nagyobb testvérek, egypetéjű ikerpárok esetében. Ez viszont azt bizonyítja, hogy az autizmus genetikai eredetű. Bizonyítani ezt az elméletet azonban azóta sem sikerült.
A hetvenes években a születéskori rubeola és az autizmus között is találtak némi összefüggést. Egyes elméletek okozhatják a betegséget a terhesség alatt az anya szervezetébe jutott gyógyszerek, kémiai anyagok is, azonban erre sincsen meggyőző bizonyíték.

Az oltóanyagban lévő higany okozná?

A közelmúltban a gyermekkori himlőoltás számított az autizmus valószínű okának. Az elmélet számtalan heves vitát váltott ki, illetve sok szülő ennek hatására visszautasította a kanyaró, mumpsz és rubeola ellen védő MMR oltást. Pontosan ez történt az Egyesült Királyságban. 1988-ban az egyik vezető londoni kórház kutatói csoportja publikálta vizsgálatainak eredményeit, mely szerint az autista gyerekek egy része irritábilis bélszindrómával rendelkezett. A tanulmány szerint a gyerekek nagy részének szülei állították, hogy a tünetek csak az MMR oltás után jelentkeztek a gyermeken. Azonban a kutatók kételkedtek abban, hogy az MMR oltás növelné az autizmus kialakulásának valószínűségét. Ugyanakkor ugyanebben az időben más kutatók arra jutottak, hogy a széles körben használt himlőoltásban található higanyt tartalmazó tartósítószerek hozzájárulnak a betegség kialakulásához. A média arról is beszámolt, hogy a himlőoltást megkapott gyerekek között gyakoribb a fejlődés visszamaradása. Ezek a gyerekek normálisan fejlődtek 2-3 éves korukig, amikor hirtelen hanyatlási tüneteket kezdtek mutatni: elvesztették beszédképességeiket, társas kommunikációs képességeiket, esetleg kevésbé tudták kifejezni saját és megérteni mások érzelmeit, illetve szokatlanul, súlyos esetekben agresszívan viselkedtek. Noha számtalan szülő meg van arról győződve, hogy kapcsolat van az MMR oltás és az autizmus között, erre az összefüggésre eddig még nem sikerült meggyőző bizonyítékot találni. 2000 és 2001 között három szakértői tanulmány egyhangúlag arra a végeredményre jutott, hogy a meglévő adatok alapján nem lehet kimutatni az összefüggést. 2002-ben egy nagyobb vizsgálat is erre a végeredményre jutott. A gyermekkori himlőoltás thiomersal- illetve higanytartalmára vonatkozóan a szakértői bizottságok is hasonló eredményekre jutottak, noha kevesebb adat állt rendelkezésükre.

Legtöbbjük férfi

A nemzetközi statisztikák szerint ma 10 ezer ember közül 20 születik autistának, mintegy 75 százalékuk férfi. Az autista embernek a központi idegrendszere működik másképp: zavarok mutatkoznak a kommunikációban, a szociális viselkedésben, illetve a gondolkodás bizonyos területein. Minden második autista egyáltalán nem tanul meg beszélni. Az autizmus az esetek 75 százalékában más fogyatékossággal együtt jelentkezik, például a hallás, a látás és az értelem fogyatékosságával. Ezzel szemben a „tiszta” autistáknak is csak elenyésző része képes önálló életvitelre. Az autista ember a tudomány mai állása szerint nem gyógyítható, de felnőtt korban is fejleszthető, illetve megfelelő környezetben csökkenthetők a kínzó tünetek.

Tomika naplója

Az alábbi történetet egy autista kisfiú édesanyja írta, saját honlapot is készített a fiának, úgy nevezi: Tomikahonlapja. Célja, hogy a hasonló cipőben járó szülők ne érezzék magukat egyedül, hogy információhoz, tanácshoz, egy-két bíztató szóhoz jussanak az interneten keresztül.
„Az egész úgy kezdődött, hogy nem szólaltam meg. Más dolgokat tekintve semmiben nem különböztem a kortársaimtól. Három és félévesen vizsgálni kezdtek, és elég gyorsan rám mondták, hogy autista vagyok. Innentől kezdve változott meg a családunk élete gyökeresen. (...) Jó képességű gyerek vagyok. Ha valami érdekel, akkor azt pillanatok alatt megtanulom, vagy éppen ellesem. Viszont, ha valami nem érdekel, azt nagyon nehéz belém sulykolni. Van egy engem körülvevő burok, amelyen sem be, sem ki nem nagyon megy információ. (...) Mivel nem beszélek, nem is nagyon tudom megértetni magam másokkal. Családom minden energiáját felemésztettem. Csodálom, hogy a szüleim még együtt vannak, mert az autista gyereket nevelő szülők általában elválnak. (...) fel tudok öltözni egyedül, (...) szeretek sétálni, kirándulni. Kaja szempontjából sajnos igen válogatós vagyok, zöldséget, gyümölcsöt alig eszem. (...) Mióta van internet, én is rákaptam. Egyszerű kis játékokkal már elég jól elboldogulok egyedül is. (...) iskolai oktatásomat magántanulóként teljesítem heti 3X3 órában. Nevelőimmel jól kijövök, és ők is velem. Sokat tanultam tőlük. Szeretem a társaságot, s vágyom is rá. Igaz, nem tulajdonítok sok jelentőséget a személyeknek, csak legyen körülöttem mindig valaki.”

Új autista farm épült

Nemrégiben autista-foglalkoztatót adtak át a Fejér megyei Csókakőn. Az épület és a hozzá tartozó terület 24 autista és megváltozott munkaképességű fiatalnak ad munkát. A foglalkoztató egy 300 millió forintból létesülő autista farm része. Az országban Miskolcon és Karácsondon épült még Autifarm, de jelenleg Miskolcon és Csókakőn működik csak. A 710 négyzetméteres épületben két foglalkoztató, két oktató szoba, konyha és szociális helyiségek vannak. Szövéssel, virágkötészettel, ajándéktárgyak készítésével foglalkoznak a fiatalok, a ház melletti területen növényt termesztenek, de a ház takarítása is az ő feladatuk. A foglalkoztató jelenleg 24, de januártól már 50 fiatalnak biztosít munkát. Már épül a második ütem részeként egy lakóotthon, amelyben 12 fiatal élhet majd. A farm teljes költsége 300 millió forint. A harmadik ütemben további 400 millió forintból egy oktatási centrum valósul meg, a speciális képzést igénylők számára. A csókakői Autifarm egy országos program részeként jött létre. A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium, az Ifjúsági Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium, valamint cégek, alapítványok támogatásával ezen kívül Miskolcon és Karácsondon jött létre farm. A karácsondi még nem üzemel. A három farm összesen 106 embernek ad munkát a tervek szerint. A cél az autizmussal élők társadalmi integrációjának elősegítése.