Köztük vannak az alkotmánybírósági beadványt jegyző Nyitott Kapu Közhasznú Alapítvány munkatársai is. Cikkünk szerzője, Hajdu Ráfis Gábor, az alapítvány kuratóriumi elnöke az AB-határozat nyomán kialakult helyzetet értékeli.
Az eddig mozdíthatatlannak látszó jogszabályi keretrendszer az, ami most végre lassan, de biztosan változni látszik.
A legfontosabb, hogy júniustól megszűnt a szülőket és az orvosokat közvetlenül érintő fenyegetettség, mivel a testület egy erőteljes tollvonással törölte a fellebbezésre való tekintet nélküli azonnali végrehajthatóságot. Igen komoly hiányosságot orvosolt ezzel az alkotmánybíróság. Eddig ugyanis bármilyen indokkal fordult is valaki – egy vagy több oltás elhalasztását vagy az oltás alóli mentesítését kérve – az egészségügyi hatósághoz, ez nem jelentette ügye elbírálásának végéig az oltás alóli mentesítését. Mi több, ha a hatóság – amint ez nagyon gyakran történt – mindenféle érdemi vizsgálat nélkül automatikusan kötelezte az előírt oltási naptár betartására, akkor járt el jogszerűen, ha az oltást beadva kérelmezte tovább az oltás beadásának elkerülését. Ha nem így tett, pénzbüntetéssel, büntetőeljárással, gyermekének közösségből való kizárásával és még számtalan egyéb eszközzel próbálták meg szankcionálni.
Így volt ez akkor is, ha a fellebbviteli fórumokon igaza később elismerésre találtatott. Az AB határozat ennek a lehetetlen állapotnak vetett véget. Ezután ha valakinek problémája van egy vagy több oltással, végigjárhatja azokat a törvényes jogorvoslati lépcsőket, amelyek demokratikus módon meg kell illessenek minden állampolgárt. Képviselheti az álláspontját, érvelhet, és ez idő alatt, a jogerős döntések megszületéséig senki és semmiféle módon nem szankcionálhatja.
Mindennek részletes kidolgozásával az alkotmánybíróság szerint a hazai törvénykezés mulasztásos alkotmánysértésben volt és van. Ennek megszüntetésére, a részletek kidolgozására az Országgyűlés most 2008. március végéig kapott határidőt a taláros testülettől.
Sokak számára rendkívüli meglepetést okozott ugyanakkor a beadvány másik részével kapcsolatban az AB. Ez a beadvány először 1996-ban, egy Kanadából hazatelepült és a hazai jogalkalmazási rendszeren és oltási gyakorlaton megdöbbent fiatal házaspár kidolgozásában került a testület elé. Bemutatta a nyugati országok ajánlott oltásokon alapuló gyakorlatát, ennek tudományos hátterét, valamint több ország budapesti nagykövetségének hivatalos igazolását arról, hogy náluk az oltási rendszer valóban a beadványban foglalt módon, az emberi és önrendelkezési jogok csorbítása nélkül működik.
Mivel 1997-ben a parlament új, az oltások tekintetében a korábbinál szigorúbb (!) egészségügyi törvényt hozott, a korábbi alkotmánybírósági beadvány a Nyitott Kapu Közhasznú Alapítványhoz mint a védőoltásokkal foglalkozó, független civil szervezethez került. Az indítványt jogászok, alkotmányjogászok segítségével az új jogszabályi változások tükrében átdolgoztuk. A kibővített és aktualizált indítvány többek között és az európai jogharmonizáció szellemében a jelenlegi védőoltási rendszer alkotmányos önrendelkezési alapjogokat, egyes esetekben pedig vallási és világnézeti alapjogokat is csorbító gyakorlatának több ponton való megváltoztatását javasolta.
Szemben az uniós joggyakorlattal
A nemleges döntés sok tekintetben volt váratlan, hiszen ma már nem létezik olyan fejlett, demokratikus ország, amely gyakorlati szinten elfogadhatónak tart egy ilyen típusú jogszabályi rendelkezést. Nem tudható, mi bírt akkora meggyőző erővel, hogy képes volt ellensúlyozni a testület szemében az általános uniós joggyakorlatot vagy az Egyesült Államok, Kanada és Ausztrália nagyon korszerű, a modern világ kihívásainak minden szempontból eleget tenni képes oltási rendszerének példáját. S itt nyilván nemcsak magáról a példakövetésről van szó, hanem mindazokról a tudományos, morális és jogi alapelvekről, amelyek miatt az oltásokat egészen más módon kezelik a fejlett demokráciák.
A magasabb grémium nem szavazott bizalmat nekünk arra nézve, hogy Európa más országainak lakóihoz hasonló felelősséggel, józanul és átgondoltan képviselhessük érdekeinket az oltásokkal kapcsolatosan. Az államnak tehát továbbra is lehetősége van a védőoltások tekintetében korlátozni a szülői döntések kereteit, a családok önrendelkezési jogát.
Feltétel nélkül egyet lehetne érteni ezzel a döntéssel, amennyiben ez a verdikt egy járványügyi törvényre vagy az egészségügyi törvény járványügyi rendelkezéseire, azaz egy járványügyi veszélyhelyzetre vonatkozna. Minden államnak van erre vonatkozó szigorú jogszabálya, azonban ez soha, sehol sem keveredik össze az általános, a hétköznapi prevencióval. És ez nem véletlenül van így. A védőoltás ugyanis a sok szempontból még mindig rejtélyes emberi immunrendszer működésének átprogramozásával működik. Ebben rejlik prevenciós képessége, így tud védeni, de rombolni, kárt okozni is.
Az oltás nem jó vagy rossz, hanem komoly beavatkozás
Magyarországon mégis máig gyakran találkoztunk azzal a tudománytalan és logikailag is hibás szemlélettel, hogy a védőoltások nem lehetnek kapcsolatban egészségügyi problémák kialakulásával, mert az oltások jók, és azokra a gyermekeknek szükségük van. Pedig ez két nagyon különböző dolog, amit el kell választani egymástól. Attól, mert vannak fontos és jó védőoltások, attól még nem minden oltás jó. Sőt, egy jó oltás is okozhat komoly problémákat egyes esetekben, hiszen minden ember immunrendszere tartogathat meglepetéseket.
Máig van egy erős szakmai lobbi hazánkban, amely azzal próbálja óvni a jelenlegi kötelező oltási rendet, az oltások pozitív megítélését, hogy megpróbálja eltüntetni a szakma és a közvélemény szeme elől azokat a tudományos kérdéseket, amelyek az oltásokkal kapcsolatos problémákról és kérdőjelekről szólnak. Úgy gondolják, hogy ha az emberek a negatívumokról és szakmai kétségekről tudomást szereznek, akkor majd nem bíznak a védőoltásokban.
Amikor a Nyitott Kapu Alapítvány 1999-ben dolgozni kezdett, a fejlett országok már régen túlhaladtak ezen a kérdésen. A nyugati tapasztalat szerint az emberek akkor bíznak az oltásokban, ha nyitott, reális és pontos képet kapnak róluk. Hiszen a képlet egyszerű. Az oltás nem jó vagy rossz, fekete vagy fehér, hanem egy nagyon komoly és igen bonyolult immunológiai beavatkozás. Minden gyógyszerészeti készítményhez hasonlóan vannak pozitív és negatív hatásai, és minden más gyógyszerhez hasonlóan vannak az oltások között hatékonyak és hatástalanok, veszélytelenek, de olyanok is, amelyekről idővel kiderül, hogy több kárt és szenvedéstokoztak, mint hasznot. Ráadásul egyre több jel mutat arra, hogy a túl korai és egyre növekvő számban beadott sok-sok védőoltás hatása a visszájára fordul. A túl sok és túl korán adott oltás legyengíti, áthangolja az immunrendszert, allergiára, autoimmun betegségre való hajlamot alakít ki. A kérdés tehát nem a jó vagy a rossz, hanem a mérték, a mennyit és a hogyan!
A gyógyszerpiac része, komoly profittal
Nem beszélve arról, ami talán a legfontosabb, de amiről szemérmesen elég kevés szót ejtünk. Nyílt titok, hogy az oltás ma már messze nem csak a megelőzésről, a karitatív szándékról szól. A vaskos, komoly profitot hozó üzletág réges-régen kilépett az egészségügy többé-kevésbé tisztán átlátható keretrendszeréből, és a védőoltás évek óta a gyógyszerpiac részét képezi. Kereskedelmi áru, amely hatalmas, elképesztően nagy hasznot hoz a gyógyszeriparnak. Aki ezt ma figyelmen kívül hagyja az oltásokkal kapcsolatos döntési kérdésekben, az súlyos hibát követ el. Többek között ezért sincs fejlett demokratikus állam, amely megkockáztatná alkalmazni a hivatalos törvényi kötelezésnek azt a formáját, amelyet nálunk az 50-es évek óta használnak. A piacnak piaci kérdésekben önmagát kell szabályoznia, márpedig a védőoltás ma már erősen üzleti kérdéssé vált.
Az oltások alkalmazását ezért mára minden fejlett országban nagyon komoly szabadság kíséri, amely megillet orvost és szülőt, miközben az oltások piaca fogyasztóvédelmi eszközökkel erőteljesen védett területté vált. Senki sem teheti kötelezővé egyik vagy másik gyár termékét, miközben a gyártók folyamatosan fejlesztenek, s a jobb oltóanyag itt életet és biztonságot jelenthet.
Hivatalos ajánláson alapuló egyéni oltási naptár kellene
Bármerre is nyílik és tágul az oltási rendszer jogszabálygyűrűje, az mindenképpen és nyílt lelkiismerettel elmondható, hogy a jól bevált, legkorszerűbb modellnél, a hivatalos ajánláson alapuló egyéni oltási naptárnál ma senki sem ismer jobbat. A kötelezés elavult, korszerűtlen, etikailag és morálisan sem tartható már sokáig. Minél hamarabb alkotunk újat, annál jobban járunk vele. A cél amúgy is közös és össztársadalmi: biztonságos, járványoktól mentes, ugyanakkor erős, egészséges immunrendszerű nemzedék felnevelése.
Ezen az úton már sokan járnak előttünk, és jól boldogulnak vele. Partneri gondolkodás, bizalmi viszony tartja őket össze, és ez komoly dolog: sokkal nagyobb összetartó erő a fenyegetésnél, az erőnek erejével beadott oltások merev, uniformizált rendszerénél. Érett, felelős, szakmailag önálló orvosokat teremt, nem úgy, mint a másik út, amely minduntalan elakasztja a tudományos fejlődést, a véleménynyilvánítás, a döntéshozatal szabadságát.
Az alkotmánybíróság döntésével fordulóponthoz érkeztünk. 2008. március végéig rajtunk, mindannyiunkon múlik a hogyan tovább kérdése. Nemcsak az orvosokon, a jogászokon, a jogalkotókon és más szakembereken, hanem minden nyitott, tájékozott vagy tájékozódni vágyó szülőn, szakemberen és nem szakemberen.
A legfontosabb feladatnak tűnik most megértetni mindenkivel, hogy a tájékozódás, a nyitottság és az ehhez szükséges keretek megteremtése a védőoltások terén nem elvont orvosi kérdés, hanem a jövő generáció, a mai gyereknemzedék egészséges felnőttkorának egyik záloga. Ehhez szívesen fogadunk bárkitől bármiféle segítséget. Információt és kérdést csakúgy, mint kritikát vagy segítő, építő javaslatot.
Most ennyit tehetünk, és ez talán nem is lesz kevés.
Hajdu Ráfis Gábor
A Nyitott Kapu Közhasznú Alapítvány kuratóriumi elnöke
csillag-kapu@t-online.hu
info@vedooltas.hu
www.vedooltas.hu
AJÁNLOM AZ OLDALT
