Mindenkinek tudni kell!

- Az immunizáció minden esetben a súlyos, sok esetben életet veszélyeztető betegségek elleni védelmet biztosítja.
- A megelőzésben, csakúgy, mint a gyógyításban használt minden eszköznek, gyógyszernek, oltóanyagnak biztonságosan kell hatékony védelmet, illetve gyógyulást eredményezni.
- Nem lehet nagyobb kockázata a megelőzésnek, mint magának a betegségnek!
- Nem okozhatunk nagyobb kárt azzal, hogy megpróbáljuk elkerülni a betegséget, ahelyett, hogy átvészelnénk azt!
- Nem a védőoltás reakciójától kell félnünk, hanem a betegségtől, amit az immunizációval elkerülhetünk!

Hogyan alakítja ki az immunrendszer a védettséget?

A megszületés pillanatától kórokozók milliárdjaival kell immunrendszerünknek megküzdeni. Ez nem csoda, hiszen az újszülött számára minden új!

Az immunrendszer rendkívül összetett, több ponton összefüggő szabályozott rendszer. A külvilág részecskéit, betegségek kórokozóit (antigének), az immunrendszer idegenként ismeri fel, célja az „idegenek” elpusztítása bekebelezésük, semlegesítésük, ellenanyagok (antitest) termelése révén. Ehhez a folyamathoz a kórokozóval való első találkozáskor bizonyos időre, napokra, esetleg hetekre van szükség. A megismert antigént az immunrendszer memóriája tárolja, következő találkozás esetén az antitestek képződése nagyon gyorsan, szinte robbanásszerűen történik. A szervezetbe került kórokozó elpusztul, ismételt fertőzés kialakulására nincs lehetőség.

Egyes fertőző betegségek (pl. bárányhimlő, kanyaró, mumpsz) átvészelése után az immunrendszer élethosszig tartó védettséget biztosít. Más betegségek esetében (pl. skarlát) ez a védettség csak rövidebb idejű, néhány hónapig vagy néhány évig tart. A természetes fertőzés során kialakult, ellenanyag termeléssel járó védettséget, immunitást, aktív védettségnek nevezzük. Abban az esetben, ha a védelem eléréséhez kész ellenanyagokat juttatunk a szervezetbe, az immunitás passzív. Természetes úton kész ellenanyagok a terhesség alatt a placentán, szoptatás során az anyatejen keresztül juthatnak a szervezetbe.

A természetes védekezés aktív és passzív immunválaszát leutánozva alkalmazzák a védőoltásokat. A készen bejuttatott ellenanyagok életképessége rövid ideig tart, így van ez a természetben is. Az újszülöttben anyai ellenanyagok fél éves kor után csak elvétve találhatók, passzív immunizációval maximum 3 hónapig tartó védettséget lehet biztosítani.

Hogyan működnek az oltások?

Hatékonyabb védelem biztosítható, ha az immunrendszert mesterségesen késztetjük aktív válaszadásra, ellenanyagok képzésére. Védőoltás adásakor a természetes folyamatot utánozzuk. Az oltóanyagok a betegség természetes kórokozójának elölt, legyengített formáját, vagy a kórokozónak mesterségesen előállított azon részét tartalmazzák, melyek a természetes immunválasznál az antitestek termelését elindítják.

Oltás során bekövetkező betegségre, kizárólag a gyengített, élő kórokozó tartalmú oltások esetén van lehetőség. Az oltási betegség azonban nem fertőz, igen enyhe lefolyású, a tünetek inkább csak emlékeztetnek a természetes fertőzésre (láz, kiütés). A ma használatos oltóanyagok legtöbbször mesterségesen előállított antigéneket, elölt kórokozó részeket tartalmaznak, melyek többszöri adagolása esetén érjük el a kívánt hatékony és tartós antitest választ. A védőoltások kifejlesztésekor az egyik cél az, hogy a szervezetbe lehetőleg csak védelmet biztosító antitest kialakulásáért felelős antigént vigyük be.

Ez lehet:

- A baktérium termelte méreganyag kémiailag átalakított, betegséget nem okozó, de erőteljes immunválaszt kiváltó formája.
- Mesterségesen szaporított, majd gyengített vagy elölt vírusok, vírus alkotórészek, melyek a teljes vírus hasításából származnak.
- Egyes baktériumok sejtfalának alkotórészei.

Minden védőoltás tartalmaz adalékanyagokat, melyek egyrészt az antigén-antitest reakciót gyorsítják, segítik, illetve biztosítják az oltóanyag hatásának állandóságát. A leggyakrabban használt szer az alumínium hidroxid, alumínium foszfát. Legtöbbször ez az anyag felelős az oltás környéki duzzanatért, fájdalomért. Stabilizátorként zselatint, formaldehidet használnak a gyártók. Egyre kevesebb vakcina gyártásánál használnak konzerváló szert, így a korábban aggodalmat keltő thiomersal (higanyszármazék) ma már nem található az alapimmunizálásra használt oltóanyagokban. Az antibiotikumok hozzáadására a bakteriális szennyeződés megelőzése érdekében lehet szükség.

Oltási reakció

Az oltást követő természetes jelenségeket, az immunológiai reakció tüneteit nevezzük oltási reakciónak. Az oltási reakció nem mellékhatás, hanem az immunizáció velejárója. Az oltást követő azonnali immunológiai folyamat 3 nap alatt lezajlik, élő, gyengített kórokozó tartalmú oltásnál 7. napon kezdődik, 21. napon ér véget. A szúrás helyén jelentkező helyi duzzanat, pír, fájdalom, az immunológiai folyamatot kísérő láz, általános állapot megváltozása (bágyadtság, aluszékonyság, étvágytalanság) szokványos, elfogadott tünetek.

Oltási szövődmény

Az oltási szövődmény nem várt esemény. Az oltott egyén heves reakciókészsége, vagy az oltó hibája miatt alakul ki. Leggyakrabban észlelt jelenség, amikor a bőr alatti zsírszövetbe jutó alumínium só idegentest reakciót indít be, mely igen fájdalmas, elszíneződött göbben nyilvánul meg. Ez sokszor megtörténik kövér csecsemők oltásánál, vagy amikor helytelenül rövid tűt vagy nem megfelelő oltási helyet választ az oltó orvos és az oltóanyag nem az izomzatba, hanem a bőr alatti kötőszövetbe kerül. Csecsemők oltására a comb, későbbiekben a felkar izomzata a legalkalmasabb. Különösebb teendőt azonban ez a jelenség sem igényel, idővel, minimális heg hátrahagyásával gyógyul, és a további oltások beadhatók. Sebészeti teendőre semmiképpen nincs szükség, antibiotikum szedése nem indokolt.

Oltóanyag allergia

A sokat emlegetett, valódi oltóanyag allergia extrém ritkaság. Előfordulási valószínűsége: 0.26/1000.000. Oltást követően végzetes allergiás reakció eddig még nem történt az immunizáció történelmében.

Figyelemfelkeltő oltási reakciók

A figyelemfelkeltő oltási reakciók nem jelentenek minden esetben szövődményt, illetve a későbbiekre nézve oltási ellenjavallatot. Vitatott esetben a kérdés eldöntése szakember feladata, oltási szaktanácsadóhoz kell fordulni.

Oltást követő kiütés

Leggyakoribb figyelemfelkeltő tünet, az oltást követő kiütés, mely jelentkezhet az oltás helyén, de nem ritkán testszerte is megfigyelhető. A jelenség magyarázata, a véredények falán történő antigén - antitest kapcsolatot kísérő kémiai reakciók. Ezen tünetek láthatók kiütés képében. Észlelhetünk csalánkiütést, apró elemű bevérzést. Teendő nincs, a kiütés spontán eltűnik, következő oltás alkalmával nem, vagy csökkent mértékben látható majd.

Lázas reakciók

A mai oltóanyagok alkalmazásával jelentősen csökkent az oltást követő lázas reakciók mértéke, de az oltási reakció során jelentkező láz ezzel együtt természetes jelenség. A láz arra hajlamos egyénben lázgörcsöt, alkalmi görcsöt provokálhat, mely nem jelenti a további oltás ellenjavallatát. Minden ellenkező hírrel szemben, az oltás után jelentkező görcstevékenység nem rosszindulatú esemény, talaján epilepszia, szellemi fejlődés elmaradása nem alakul ki. Az oltási reakció és szövődmény elkülönítése és kezelése a gyermekorvos feladata, aki szükség esetén az oltási szaktanácsadóhoz fordulhat.

Oltási ellenjavallat

Vannak helyzetek, amikor az immunizációt halasztani kell, ritkán egyes oltóanyagok használata nem megengedhető.

- Akut lázas betegség esetén az oltás halasztása szükséges. Enyhe felsőlégúti hurut esetén, antibiotikum kezelés mellett az oltás elvégezhető.
- Korábbi oltás alkalmával tapasztalt súlyos allergiás reakció után, azonos hatóanyag tartalmú oltóanyag nem alkalmazható.

Téves ellenjavallatok, különös odafigyelést igénylő állapotok

A következő állapotok nem jelentenek abszolút ellenjavallatot, az immunizáció megszorításokkal, vagy halasztva elvégezhető.

Koraszülöttség. A koraszülött csecsemő oltható, ha egyéb alapbetegsége ezt nem akadályozza. Az oltás a kronológiai életkornak megfelelő időben kell történjen.

Fertőző betegség lappangási idejében az oltás elvégezhető. Salmonella baktérium hordozó állapota nem akadálya egyik oltásnak sem. Lázgörcs után az oltás szabadon végezhető.

Gyógyszerrel egyensúlyban tartott epilepszia, krónikus idegrendszeri alapbetegség esetén szakorvosi konzultáció és védőoltási szakvélemény után elvégezhető az immunizáció.

Szoptatás alatt az oltások szabadon végezhetők. A szoptató anya környezetében is bármely oltás beadható.

Terhesség alatt élő kórokozó tartalmú oltás nem végezhető. Nem élő kórokozó tartalmú oltás elvégezhető (tetanusz, májgyulladás, veszettség stb.). Ha az influenza szezon a terhesség ll., lll. trimeszterében zajlik, a terhes nő influenza elleni oltása javasolt.

Sérült immunrendszerű beteg (immundefektus, citosztatikus kezelés) oltásához védőoltási szaktanácsadó javaslatát kell kérni. Sérült immunrendszerű beteg családtagjait az elérhető és járványügyi szempontból ajánlott oltásokkal be kell oltani.

Tervezett műtét illetve altatás miatt hosszútávon védőoltást halasztani nem kell. Nem élő kórokozó tartalmú oltás után 3-5 nap, élő kórokozó tartalmú oltás után 14 nap múlva a műtét elvégezhető. Műtét után a kórházi elbocsátást követően az oltás elvégezhető.

Súlyos, krónikus betegség, veleszületett ártalom (szív, tüdő, vese, májbetegség, léphiány, hematológiai alapbetegség, daganatos betegség, anyagcsere betegség) esetén az immunizációnak különösen fontos szerepe van. A kötelező oltásokon kívül ajánlott oltások alkalmazásával is élni kell, az oltási tervet a védőoltási szaktanácsadótól kell kérni!

Atópiás hajlamú betegek – asthma, ekzéma oltása egyéb ellenjavallat (pl: akut lázas betegség) hiányában szabadon olthatók.

Tojásfehérje allergiás betegek MMR oltása szabadon végezhető

A törvényi szabályozásnak köszönhetően Magyarországon a kötelező védőoltásokkal történt átoltottság aránya 95-98 % feletti, így azok a gyermekek, akik valamilyen ok miatt az egyes oltásokat nem kaphatják meg, környezetük immunitása által védettek. Vannak olyan országok, amelyekben kötelező védőoltások nincsenek, de bizonyos oltások nélkül gyermekeket, fiatalokat gyermekjóléti, oktatási intézményekbe, kollégiumokba nem vesznek fel.

Hazánkból külföldön tanulni szándékozókat nemzetközi oltási bizonyítvánnyal kell ellátni, melyben a védőoltással megelőzhető fertőző betegség átvészeltségét vagy az immunizációt kell igazolni.

Néhány (többnyire trópusi) ország munkavállalási vagy akár turisztikai céllal történő beutazáskor megköveteli egyes védőoltások meglétét, amelyekről utazás előtt feltétlenül tájékozódni kell.

Védőoltásokkal kapcsolatos kérdésekről a Klinikai Védőoltási Szaktanácsadóval konzultálhat a háziorvosán keresztül. Budapesten a Szent László Kórházban (rendelési idő kedd-csütörtök, 9-13 óra, időpont előjegyzés: 1-455-8256). Vidéken a megyei kórházakban működik Klinikai Védőoltási Szaktanácsadó.

dr. Kulcsár Andrea
csecsemő és gyermekgyógyász szakorvos
infektológus szakorvos, védőoltási szaktanácsadó