Az OTH tájékoztató közleménye a védőoltásokról
2008.07.23. 19:15
Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal
tájékoztató közleménye a védőoltásokról
Több újság és egy kereskedelmi televízió is foglalkozott azokkal az eseményekkel, hogy egy Győr melletti faluban a gyámhatóság védelembe vett egy 4 éves kislányt és várhatóan ebbe a helyzetbe kerül kisöccse is, míg szüleik ügyében kiskorú veszélyeztetésének gyanúja miatt rendőrségi nyomozás folyik. Ezekre az intézkedésekre azért került sor, mert szüleik megakadályozták, hogy gyermekeik megkapják az életkorhoz kötött kötelező védőoltásaikat.
Szerencsére ez a magatartás honi viszonyok között nem gyakran fordul elő, de miután az oltások elmaradása veszélyezteti a gyermekek egészségét, és a történés a társadalom szempontjából sem közömbös, indokoltnak látszik a védőoltásokról és különösen azok jelentőségéről a közvéleményt informálni.
Ma egyértelműen bizonyított tény, hogy a védőoltások fontos szerepet játszanak a leggyakoribb, és nem egyszer igen veszélyes gyermekkori fertőző betegségek megelőzésében.
Ennek ismeretében az Egészségügyi Világszervezet folyamatosan felhívja a tagországokat, hogy kövessenek el mindent annak érdekében, hogy a gyermekek hiánytalanul és a szükséges időben védőoltásban részesüljenek. Erre az országokat a gyermekek jogairól szóló egyezmény is kötelezi. A Világszervezet sikeres védőoltási akciókat szervez a legfontosabb gyermekkori fertőző betegségek visszaszorítására.
Magyarországon a védőoltással megelőzhető fertőző betegségek megelőzését az ország védőoltási programja biztosítja.
A hazai és a nemzetközi tapasztalatok alapján kialakított és folyamatosan korszerűsített oltási rend érvényesülését - meghatározott védőoltások kötelezőségének előírását - az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény és annak járványügyi végrehajtási [18/1998. (VI.3.) NM] rendelete biztosítja. A hazai oltási rend 10 fertőző betegség megelőzésére szolgáló védőoltásokat tartalmaz (tuberkulózis, diftéria, szamárköhögés, tetanusz, kanyaró, rubeola, mumpsz, járványos gyermekbénulás, haemophilus influenzae (Hib), hepatitis B), amelyeket a gyermekeknek az előírt időben kötelezően meg kell kapniuk. Az oltási rendbe tartozó védőoltásokhoz az oltóanyagot az állam biztosítja és azok ingyenesek. Csak olyan oltóanyag kerülhet magyarországi felhasználásra, amelynek hivatalos ellenőrzése után megtörtént az úgynevezett törzskönyvezése és hatósági engedélyt kapott a hazai felhasználásra. Ez az engedély egyben azt is bizonyítja, hogy használata veszélytelen, de ugyanakkor hatékony az oltott védettségének kialakítására. Minden oltott hozzátartozójának tudnia kell, hogy az oltóanyag beadását követően előfordulhatnak enyhe oltási reakciók (bőrpír, az oltás helyének duzzanata, átmeneti hőemelkedés és egyes oltóanyagok, mint például a kanyaró elleni oltóanyag használata esetében néhány napig tartó bőrkiütés). Ezek a jelenségek sokkal enyhébbek, mint az a betegség, amelynek a megelőzését a beadott védőoltás célozza. Az általános oltási reakciók mellett sokkal ritkábban előfordulhatnak úgynevezett oltási szövődmények is, amelyek gyakoriságára jellemző, hogy 100 ezer – 1 millió oltásra esik 1-1 eset, de ezeknek a súlyossága általában nem éri el az oltással megelőzendő betegség súlyosságát. Mindezek alapján kimondható, hogy súlyos hibát követ el az a szülő, aki az oltási reakciók és szövődmények elkerülésére való hivatkozással megakadályozza gyermeke, vagy gyermekei megkapják az előírt védőoltásokat, mert sokkal nagyobb a kockázata annak, hogy az oltatlanság miatt a gyermek egy olyan fertőző betegségben betegszik meg, ami védőoltással megelőzhető lett volna.
A védőoltások irányítása és ellenőrzése az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat hatáskörébe tartozik, amelyet kiemelt jelentősége miatt nagy gondossággal végez. E tevékenység eredményességét bizonyítja, hogy az oltottsági arány csaknem valamennyi védőoltásnál megközelíti a 100 %-ot. Szükség is van a gyermekek ilyen magas arányú beoltottságára, figyelemmel arra a tényre, hogy Magyarországra évente több tízmillió külföldi érkezik, és köztük lehetnek fertőző betegségek lappangási szakában lévők is, továbbá, hogy milliókban mérhető a Magyarországról külföldre utazó magyar állampolgárok száma is, akik olyan országokba is érkezhetnek, ahol olyan fertőző betegségek is előfordulhatnak, amelyek éppen a védőoltások végzésével Magyarországon már nem vagy igen ritkán fordulnak elő. A felsoroltak figyelembevételével nem kell bizonygatni, hogy ha egy gyermek oltatlan marad, jelentős veszélyeztetésnek van kitéve, mert fertőződése nemcsak külföldön, hanem Magyarországon is megtörténhet.
A védőoltások több évtizedes végzésével sikerült elérni, hogy több gyermekbetegség száma jelentősen csökkent. Példa erre a kanyaró, amely a védőoltások megkezdése előtt Magyarországon évente 30-40 ezer megbetegedést és 100-150 halálozást okozott, ma már igen alacsony számban fordul elő (1999-ben 1 eset, 2000-ben 1 eset, 2001-ben 20 eset). A mumpsz, amely a védőoltások megkezdése előtt évi 34-43 ezer megbetegedést okozott, ma már 100-200 esetben fordul elő. A magyar oltási rendszer hatékonyságát bizonyítja az a tény is, hogy amikor az elmúlt években a szovjet utódállamok egy részében súlyos, több évig tartó és összességében több mint 50 ezer megbetegedéssel és 5 ezer halálozással járó diftéria járvány zajlott le, amelyet 14 európai országba behurcoltak, Magyarországon egyetlen diftéria megbetegedés sem fordult elő.
A magyarországi védőoltási tevékenység végrehajtása a háziorvosok, házi gyermekorvosok és a védőnők lelkiismeretes munkájára épül. Tevékenységüket korszerű tájékoztatási gyakorlat segíti, ami abból áll, hogy minden év első hónapjában a „Johan Béla” Országos Epidemiológiai Központ az Egészségügyi Közlönyben megjelenteti az adott évi védőoltásokra vonatkozó részletes Módszertani levelet, amely tartalmaz az oltást végző orvos számára minden szükséges információt. Így például azt, hogy az egyes oltásokat mikor, mivel és kiknek a számára kell beadni, s milyen esetben van ellenjavallata az oltásnak, fordulhat-e elő oltási szövődmény, s ha igen milyen módon látható az el, s melyek a különböző védőoltások között betartandó időközök, és hogyan, és mikor kell pótolni az elmaradt oltásokat, és mit kell tartalmazzon az oltásokról szóló jelentés. Az oltásokat végző orvosok tevékenységét segíti a klinikai védőoltási tanácsadási szolgálat is, amely a fővárosban a Szent László Kórházban, vidéken pedig a megyeszékhelyeken működő kórházakban működik. Az oltást végző orvosnak lehetősége van arra, hogy ha egy-egy gyermek beoltásával kapcsolatban bármilyen gondja van, kikérje a klinikai védőoltási tanácsadást végző kollégája szakmai tanácsát is.
|