Az emberiség történetét árnyékként kísérte a járványok története. A szörnyű pusztításokat a legrégibb időktől származó emlékek idézik. Országrészek néptelenedtek el, háborúk sorsát döntötte el egy pestis vagy kolera járvány. A kiütéses tífusz, hastífusz vagy vérhas kíséri a hadba vonulókat és tízszerezi az áldozatok számát. Az ember, a kor ismereteinek szintjén, magyarázatot keres. Sokáig a bűnök büntetésének tartják majd a csillagok kedvezőtlen állásában vélik felfedezni a járványok okát. A miazmák (méreganyagok) szintén szerepelnek az okkereső ember képzeletében. A megmagyarázhatatlant a túlvilági hatalmak szférájába helyezik. A fejlődés egy adott szakaszában a tudomány megoldja a rejtélyt.
A XIX. Század vége és a XX. Század eleje a mikróbák felfedezésének korszaka. Pasteur és Koch valamint lelkes tanítványaik bevezettek a szabad szemmel nem látható élőlények, a baktériumok világába. A járványok körüli misztikus köd szétfoszlikés helyette a tudományos alapokra helyezett járványtan vívja ki létjogosultságát.
Ismeretessé válik, hogy a beteg ember vagy az egészséges bacilus-ürítő nagy számban szórja szét környezetében a baktériumokat. Az ilyen egyénekkel a közvetlen érintkezés, fertőzött használati tárgyaik, a víz, élelmiszerek stb. a betegség átvitelének megannyi lehetősége. Staféta szerűen terjed a betegség emberről emberre, ahol a stafétabot maga a kórokozó baktérium vagy vírus.
A járványok bizonyos szabályszerűséggel követik egymást. Egyesek a hideg évszakokat „kedvelik”, mások inkább a nyári hónapokban jelentkeznek.Ennek oka a baktérium terjedési lehetőségeiben és a szervezet fogékonyságának időszakos fogékonyságának időszakos változásaiban rejlik.A természeti csapások (árvíz, földrengés stb.)a járványos betegségek megjelenését elősegítik, az ivóvíz és élelmiszerek befertőződése, a társadalom rendjének felbomlása folytán. A nagy tömegek által fogyasztott víz vagy élelmiszer befertőzése robbanásszerű járványokat okoz (pl. ételmérgezések, vérhas, hastífusz stb.). Egyes járványok futótűzként terjednek s rövid idő alatt egész földrészeket bejárnak (influenza) A járványos betegségek terjedésében ma igen nagy jelentősége van a gyors és korszerű közlekedésnek.
Minél több a fogékony egyén egy közösségben, a járvány annál nagyobb méreteket ölthet. A többéves időközönként jelentkező járványok egy előző járvány óta felnőtt, fogékony nemzedéket érintik.
Mi szükséges, hogy létrejöjjön a járvány?
A felelet ma egyértelmű:
- A fertőzés forrása (beteg vagy bacilus hordozó)
- A kórokozó átvitelének lehetősége a betegről az egészséges emberre,
- A betegségre fogékony egyének.
Ezen alapvetően fontos láncszemek mellett elősegítő tényezők is működnek melyek hozzájárulhatnak a járvány térbeli kiterjedéséhez (földrajzi, meteorológiai stb. tényezők).
A járványfolyamat ismeretében megkezdődött az egyes láncszemek alapos tanulmányozása, hogy kellő tudományossággal védekezhessünk a járványok ellenA kérdések felvetése után megszületett a felelet: milyen lenne, ha fertőző beteget vagy bacilusgazdát elszigetelnénk a fogékony emberek közösségétől? Létrehozzuk a fertőző betegek kórházait, otthoni elkülönítést, karantén intézményeket.
Milyen lenne, ha a kórokozók terjedésének útjait torlaszolnánk el?Megtaláltuk a sterilizálás és a fertőtlenítés számos módját, kidolgoztuk a közegészségügyi szabályok rendszerét.
Milyen lenne, ha a fogékony emberi szervezetet védetté tehetnénk a kórokozó baktériumokkal szemben? Felfedeztük a védőoltásokat, szérumokat, gammaglobulint stb.
A fáradozások nem bizonyultak hiábavalóknak. Emlékké vált a feketehimlő (variola), a pestis, a kolera, a gyermekbénulás (diftéria).
A fertőzés láncának elszakítása a megelőző orvostudomány egyik legszebb feladata. Jogosan állapíthatjuk meg: könnyebb egy betegséget megelőzni mint meggyógyítani. Ez a tétel fokozottan érvényes a fertőző betegségekre. Tömegméretben jelentkező betegségeket csak a tömegek támogatásával lehet leküzdeni. Az egészségügyi kultúra magas színvonalán álló ember saját egészségének és ezen keresztül az egész társadalom egészségének őre.