A jódról sokan tudják, hogy a pajzsmirigy-hormonok egyik alkotója, és talán azt is tudják néhányan, hogy a káros környezeti radioaktív sugárzások kivédésében is szerepe van. A "sugárzásvédő" hatás elég érdekes módon működik: megfelelő jódellátottság esetén a szervezet a radioaktív jódot nem engedi felszívódni és beépülni. Normális állapotban egy felnőtt szervezetében mintegy 15-20 mg jód található.
Mihez szükséges?
Pajzsmirigyhormonok termelése
Az anyagcsere szabályozása
Idegrendszer működése
Vérkeringés szabályozása
Mennyi szükséges belőle?
A jód felszívódása függ a szervezet jódtelítettségétől. A felszívódását elég sok növény befolyásolja, többek között a kelkáposzta, fejeskáposzta, retek, kelbimbó. Ezeken kívül hatással van rá még a fluorid és a nitrát is, mindkettő gátolja.
Miben található meg?
A jód legjobb forrása a tengeri hal, a tengeri só, a kagylók és a jódozott só, bár ez utóbbi fogyasztása az amúgy is magas nátriumbevitel miatt nem igazán ajánlatos.
Napi szükséglet/adagolás
életkor
szükséglet
(milligramm)
nő
férfi
Félévesnél fiatalabb
0,04
7-12 hónap
0,05
1-3 év
0,07
4-6 év
0,09
7-10 év
0,12
11-14 év
0,15
15-18 év
0,15
0,115
19-30 év
0,15
31-60 év
0,15
60 év felett
0,15
szükséglet
(milligramm)
nő
férfi
Várandósság
0,18
-
Szoptatás
0,2
-
Nehéz fizikai munka
-
0,15
Stressz
0,15
Dohányzás
0,18
Alkohol fogyasztás
0,18
Menopauza
0,15
-
A hiány és többlet hatása
Hiányállapotok
Jód hiányában az anyagcsere lassul, depresszió lép fel, a szérumban az össz-zsiradék szint nő, fiatal korban kreténizmus léphet fel, várandós anyáknál a magzat elhalása, spontán abortusz, magzatfejlődési rendellenességek jelentkeznek. Általános tünet a golyva, a pajzsmirigy megnagyobbodása.
Túladagolás
A jód fokozott bevitele emelkedett pajzsmirigyműködést eredményez, toxikus tünetekkel együtt.
AJÁNLOM AZ OLDALT
