Az egészséges testhőmérséklet 37 (+,- 1-1,5) Celsius-fok. A szájban, a fülben és a végbélben mért hőmérséklet általában 0,5 fokkal magasabb, mint a hónaljban. A normál testhőmérséklet napszaki ingadozást mutat, délután néhány tized Celsius-fokkal több. Láz jelentkezik, ha a hőközpont szabályozó működése zavart szenved fertőzések, oltások, szövetkárosodások, rosszindulatú betegségek, immunológiai kórképek, a bél gyulladásos megbetegedései, endokrin betegségek (pl. pajzsmirigy túlműködés) miatt, egyes gyógyszerek adása után stb.

Hasznos, védekező reakció

Fertőzés esetén a lázas állapotot a szervezet hasznos, védekező reakciójának is tekinthetjük, mert magasabb – 37,7-38,0 Celsius-fok – hőmérsékleten a kórokozók (baktériumok, vírusok), szaporodása lelassul, pusztulásuk felgyorsul, az immunrendszer aktivizálódik. Ha azonban a láz ennél magasabbra szökik, növekszik az oxigénigény, ezért gyorsul a keringés (szaporább lesz a szívműködés), emelkedik a légzésszám. Ezek a folyamatok megterhelik a szervezetet, különösen kisgyermekek, idősek, szívbetegek és krónikus tüdőbetegségben szenvedők esetében.

Kisgyermekkorban a fokozott görcskészség, az anyagcsere és a folyadékháztartás labilitása miatt még veszélyesebb a tartósan fennálló vagy nagyon magas láz. Ilyenkor a lázat csillapítani kell, de nem mindegy, hogyan. A hagyományos lázcsillapító gyógyszerek esetleges mellékhatásairól szóló adatokkal köteteket lehetne megtölteni, ezért – ha csak lehet – más utat válasszunk.

Hűtőfürdő, lemosás, egyéb természetes módszerek

Hasznos a fizikális lázcsillapítás: hűtőfürdő, hűtőborogatás („priznic”), ecetes vagy citromos vizes lemosás. Számos gyógynövény, tea, egyéb természetes anyag, mint például a zeller és uborka forrázata citromlével belsőleg, vagy a boróka, székfű, majoránna, levendula keverékéből készült oldat külsőleg, akár fürdővíznek használva csökkenti a testhőmérsékletét. A lázas beteg számára biztosítani kell a nyugalmat, a laza ruházatot, az elegendő folyadék bevitelét (főleg csecsemőknél és időseknél még akkor is, ha a beteg nem kíván inni).

Fontos: a lázcsillapítás fentebb felsorolt módjainak alkalmazását csak akkor szabad elkezdeni, amikor a láz elérte a tetőfokát!

A láz nem önálló betegség, hanem tünet, mely ritkán vagy igen rövid ideig áll fenn az alapbetegség egyéb tünetei nélkül.

Szempontok a homeopátiás gyógyszer kiválasztásához

Tudjuk, hogy a homeopátiás kezelés nem valami ellen irányul (fájdalom, láz, gyulladás), hanem a szervezet öngyógyító képességét aktivizálja. Ebből következik, hogy a homeopátiában nincsenek úgynevezett fájdalomcsillapító, görcsoldó vagy lázcsillapító szerek. Lehet azonban keresni olyan szert, mely a beteg hevenyen fellépő tüneteihez legjobban hasonlítva elősegíti, akár beindítja a szervezet önregulációját. Ennek köszönhetően helyreáll az egészséges állapot, és a betegség tünetei – így a láz is – megszűnnek.

A homeopátiás gyógyszer kiválasztásához fontos tudni, hogy a láz hirtelen szökött-e fel vagy fokozatosan emelkedett. Mely napszakban jelentkezett vagy mikor a legmagasabb. Jó, ha a kiváltó okot (hideg, nedvesség, szél, átmelegedés, láb átázása, kifáradás stb.) sikerül kideríteni. Figyelembe kell venni a lázzal járó egyéb tüneteket, mint a hidegrázást, borzongást, verejtékezést, szomjúságot – vagy éppen ezek hiányát. A beteg megjelenése, bőrének színe, hangulata, magatartása (elesett, bágyadt, mogorva, izgatott, szorong, magányra vágyik stb.), szintén segít a szerválasztásban, a több szóba jöhető szer közötti eligazodásban.

Mint minden heveny betegség homeopátiás kezelésénél, itt is nagyon fontos a beteg állapotának figyelemmel kísérése. A tünetek megváltozásakor másik szert kell választani.

A homeopátia és a fizikális módszerek (kivéve az illóolajakat – amelyeknek alkalmazása a homeopátiával együtt tilos! – a szerk.) jól kiegészítik egymást. A homeopátiás szereket mindig előnyben részesítjük, de ha szükséges, adhatók együtt a hagyományos orvoslás gyógyszereivel, egymás hatását nem befolyásolják.