Azon amerikaiak számát, akik depresszióban szenvednek, 14,8 millióra becsülik, s közülük mintegy 6 millióan idősebb emberek. Ha ehhez az adathoz a szorongásos zavarokat is hozzávesszük, amelyek rendszerint a depresszióhoz társulnak, 40 millió felnőttel számolhatunk.

Az élet második felében fellépő depresszió általában tovább tart és súlyosabb formát ölt, mint fiatalabb korban. Ezenfelül nagyobb arányban társul hozzá öngyilkosság. Korábban úgy gondolták, hogy a súlyos depresszió másodlagosan jelenik meg az agyi természetes neurotranszmitterek (idegingerület-átvivő anyagok) hiányában, elsősorban a monoaminok – szerotonin, norepinefrinek és dopaminok – csökkent száma miatt.

A fő bűnös az agy gyulladása

Eddig a hangulatunkat szabályozó, fontos neurotranszmitterekben bekövetkezett változásokat hozták kapcsolatba a depresszióval, ám egyre nő a bizonyosság a tekintetben, hogy elsődleges bűnösnek az agy kismértékű, krónikus gyulladása tekinthető.

Az amerikai Betegség és Járványmegelőzési Központ (CDC) felnőttek számára jelenleg 14 egymástól elkülönített, fertőző hatóanyagot és hatékony immunerősítőt tartalmazó oltást ajánl. A CDC ajánlásainak megfelelően az egy-egy betegség elleni összetett oltások között egyetlen esetben sem tartanak 4 hétnél hosszabb szünetet, így az oltások elég közel vannak egymáshoz, hogy együtt kiváltsák az agy gyulladásos és izgalmi-mérgezettségi állapotát (excitotoxicitás). Ez nemcsak depresszióhoz, szorongáshoz és az öngyilkossági kockázat növekedéséhez vezethet, hanem növeli az idegrendszeri elfajulással járó (neurodegeneratív) betegségek kifejlődésének kockázatát is.

Sok esetben előfordul, hogy egy személyt egyszerre több vakcinával beoltanak, ami azt jelenti, hogy a szervezetét igen nagy dózisú immunerősítőnek teszik ki. Számos állatfajon végzett és humán vizsgálatok alapján elmondható, hogy ez előidézheti az agy gyulladásos betegségeit, amelyek éveken át elhúzódhatnak.

A két legveszélyeztetettebb korcsoport tagjai kapják a legtöbb oltást

A kisgyerekek és az idősebb emberek képezik a legveszélyeztetettebb csoportot az oltások egészségromboló hatását tekintve. Mégis ez a két csoport kapja a legtöbb ajánlott oltást – gyakran összetett oltás formájában. Dr. Mercola arra buzdít mindenkit, hogy gondolja át az oltások magától értetődő voltát, mielőtt kiteszi magát vagy gyermekét a potenciálisan veszélyes injekcióknak. Meggyőződése, hogy az oltások kétségbe vonható hasznánál sokkal többet nyom a latban veszélyes mellékhatásuk. Egy kutatóorvos, dr. Blaylock kutatási eredményeire hivatkozva összegyűjtötte, milyen idegrendszeri károsodásokat okozhatnak a mérgező hatású vakcinák: többek között a központi idegrendszer zavarát, epilepsziát és rángatódzást, paralízist, szellemi hanyatlást, autizmust, depressziót és szorongást, a figyelem zavarait (ADD) stb.

Ha például az autizmust nézzük, ez a betegség az oltások előtt jóformán ismeretlen volt; felbukkanása a tömeges oltási programmal párhuzamosan következett be. Gyerekeknél a figyelemhiányos állapotok és a tanulási rendellenességek szintén a gyermekkori oltások következtében jelentkeztek. A bármely életkorban megjelenő agyi károsodások a legáltalánosabb ártalmas reakciók, amelyek az oltásokkal kapcsolatba hozhatók.

Az influenzát ne cseréljük fel szellemi leépüléssel!

Az összes oltás az immunrendszer elnyomásán alapul, céljuk a szervezet immunfunkcióinak csökkentése. A vakcinákban található vegyi anyagok és hordozók elnyomják a szervezet saját immunrendszerét, a bennük lévő vírusok elnyomják az immunfunkciókat, és az állati szövetekből származó idegen DNS/RNS elnyomja a szervezet immunitását. Az orvosok helyénvalónak találják, hogy ezt a „kis általános immunális elnyomást” elcseréljük egyetlen betegség elleni immunitásra. Mindamellett ez a csere egyáltalán nem lesz senkinek ínyére, ha megfontoljuk azt a tényt, hogy az összes ismert betegség ellen védelmet nyújtó immunrendszerünk teljes elnyomásával fizetünk az egyetlen betegség elleni ideiglenes immunitásért. S ekkor még optimistán értékeltük a helyzetet, hiszen sok oltóanyag egyszerűen nem hat, és egyáltalán nem nyújt védettséget.

Az oltások helyett léteznek más, mérhetetlenül biztonságosabb védekezési módszerek magunk és gyermekeink megóvására a betegségekkel szemben. Kezdjük például az egészséges táplálkozással. A gyógyszergyártók és az általuk befolyásolt kormányzatok természetesen nem akarják, hogy elhiggyük: az ételeink és az életmódunk jelentik az elsődleges megoldást a betegségekkel szembeni immunitás megszerzéséhez és a hosszabb, egészséges élethez.