Múlt csütörtökön bíróság ítélkezett egy olyan ügyben, amikor a szülők nem engedték beadatni gyereküknek a kötelező védőoltásokat. Az érintett szentesi édesanya 8 hónap börtönbüntetést kapott két évre felfüggesztve. Ennek ellenére továbbra se hajlandó beoltatni gyerekeit, akik az oltások hiánya miatt óvodába, iskolába se járhatnak. A szentesi család nem akart nyilatkozni az [origo]-nak az ügyben arra hivatkozva, hogy sokan meghurcolták őket.

Magyarországon jelenleg 6 éves korukig 9-szer oltják a gyerekeket. Az ÁNTSZ adatai szerint jelenleg Magyarországon 99,9 százalékos az átoltottság, vagyis csak elenyésző azoknak a száma, akik valamelyik oltást nem adatták be a gyereküknek. Hivatalos statisztika azonban nincs erről.

Huszár András, a Házi Gyermekorvosok Országos Egyesületének elnöke szerint a többi gyerekkel szemben etikátlanok azok a szülők, akik nem adatják be a kötelező védőoltásokat a saját gyermeküknek. "Évtizedes tapasztalatok igazolják, hogy amint megbomlik az oltási rend, megjelennek a korábban kiszorult betegségek. Az úgynevezett nyájimmunitás, amikor a beoltatlanok se kapják el a betegséget, mert nincs kitől elkapni, 98 százalékos átoltottságnál érvényesül. Elég megnézni Németországot, Svájcot vagy Ausztriát, ahol például a kanyaró elleni védőoltás nem kötelező, időről időre felüti fejét a járvány" - mondta.

Az orvos szerint nincs összefüggés

Az orvos szerint nincs arra bizonyíték, hogy ok-okozati összefüggés lenne a védőoltások és a szülők által emlegetett szövődmények között. Viszont vannak olyan krónikus betegségben szenvedő gyerekek, például immunhiányosak vagy daganatos betegségben szenvedők, akiket nem lehet beoltani. Őket csak úgy lehet megvédeni a betegségektől, hogy az egészséges gyerekek be vannak oltva, így nincs, akitől megkapják a betegséget. Huszár megjegyezte, hogy a saját praxisában nem találkozott még olyan szülővel, aki végletekig ellenállt volna az oltásoknak.

A kötelező védőoltások ellen tiltakozók ügyét a Nyitott Kapu Közalapítvány karolta fel. Az alapítvány munkatársa, Hajdu Ráfis Gábor elmondta: ők se tudják pontosan megmondani, hány olyan család lehet Magyarországon, amelyek nem oltatták be valamelyik védőoltással a gyereküket. "Egyre jobban félnek a szülők, igyekeznek megegyezni az orvosukkal, hogy fedezze őket, amíg lehet, így nagy lehet a látencia" - állította. Az alapítványt épp azért hozták létre, hogy nyílt társadalmi vita legyen az oltások kérdésében, ezzel ellentétben a szigorú jogszabályi következmények miatt a családok inkább elrejtőznek.

Hajdu Ráfis szerint a magyar járványügyi álláspont 20-25 évvel ezelőtti szemléletet képvisel. Az alapítvány képviselője azt állította, hogy a magyar statisztika kevesebb szövődményt regisztrál a kötelező védőoltások után, mint ami a témáról szóló publikációk szerint előfordulhatna. Egyértelmű, hogy a túl sok és túl korán beadott védőoltás az immunrendszert gyengíti - mondta Hajdu Ráfis, aki szerint leggyakrabban agyhártyagyulladást, agyvelőgyulladást vagy bénulást okozhatnak egyes védőoltások, de igazoltnak véli az MMR - ami kanyaró, mumpsz és rózsahimlő ellen nyújt védettséget - és az autizmus közötti összefüggést is, amiről ma is vitázik az orvostudomány. Az oltásokat támogatók szerint viszont nem bizonyítható, hogy ha a védőoltás után egy-két héttel megbetegszik a gyerek, akkor ott összefüggés lenne az oltás és a megbetegedés között.

Hajdu Ráfis problémásnak érzi azt is, hogy nincs jogszabály a be nem oltott gyerekek közösségből való kitiltására, ennek ellenére az óvodák, iskolák a kötelező védőoltások nélkül nem engedik közösségbe a gyerekeket. A jogszabályok a kötelező oltásokat megnevezik ugyan, azt viszont nem rögzítik, hogy az oltás elmaradása milyen következményekkel jár.

Kevés ügy jut el bírósági szakaszba

Az oltásokat elutasító családokról a védőnői hálózat tájékoztatja az ÁNTSZ-t, ezt követően államigazgatási eljárás, később akár bírósági eljárás is indulhat a szülők ellen. A gyerek beoltatására az ÁNTSZ-nek több lehetősége van. Előfordult már, hogy a gyámhatósághoz fordult, ezt követően egy rendszeresen kijáró családgondozó próbálta meggyőzni a családot, hogy adassa be az oltásokat. Már arra is volt példa, hogy a szülők ellen rendőrségi feljelentést tettek kiskorú veszélyeztetése miatt.

Bár Hajduék fontos előrelépésnek tartják az Alkotmánybíróság tavaly júniusi határozatát, mely szerint joguk van fellebbezni a kötelező védőoltás ellen mentesítési kérelmet benyújtóknak a kérelmüket megtagadó döntéssel szemben, igazából nincs sok jogi lehetőségük a tiltakozóknak, ráadásul a pereskedés sok évet vesz el a családok életéből. Ezért sokan menet közben beadják a derekukat, és beadatják végül az oltásokat, csak kevesen mennek el a végsőkig. A kitartóakat viszont a börtönbüntetéssel való fenyegetés sem tántorítja el.

Eddig három esetben szabott ki bíróság felfüggesztett börtönbüntetést a szülőkre kötelező védőoltás megtagadásáért. 2005 novemberében két évre felfüggesztett, hat hónapos börtönbüntetésre ítélte jogerősen a Csongrád Megyei Bíróság azt a nagymágocsi nőt, aki három gyerekének nem adatta be az egyik védőoltást, mert szerinte az betegséget okoz. A nő egyik gyereke a kötelező di-per-te oltás után hetekig tartó izomgörcsöt kapott, ezt követően döntött úgy, hogy az úgynevezett emlékeztető oltást nem adatja be, sőt a többi gyerekét egyátalán nem oltatja be a kombinált oltással, ami a torokgyík, a szamárköhögés és a tetanusz ellen véd.

Idén áprilisban két kunmadarasi szülőt marasztalt el a bíróság, az apa egy év, az anya 10 hónap szabadságvesztést kapott, mindkettőt két évre felfüggesztve, mert egyik védőoltást se adatták be a fiuknak.

Múlt hét csütörtökön pedig egy szentesi anyát és élettársát ítélték 8 hónap, két évre felfüggesztett börtönbüntetésre. Utóbbi ítélet nem jogerős.



Forrás: [origo]