T o m i k a_ h o n l a p j a _a v a g y_ a _ v a l ó d i_a u t i z m u s. - G-Portál

AJÁNLOM AZ OLDALT

SAJÁT-OSSÁGOK

BEJELENTKEZÉS

Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót

AUTIZMUS

EMÉSZTŐRENDSZER

AZOK A "JÓ" VAKCINÁK....

OLTÁSOK

ÉTEL

TÖRVÉNY-JOG

MÉRGEZÉS

KEZELÉS

IMMUNOLÓGIA

EGYEBEK

ELŐADÁS

Dr. UGRAI TAMÁS

Aura Egyesület

Tartalom

INNEN-ONNAN (cikkek)

INNEN-ONNAN (cikkek) : Neurobiológiai fogalomtár

Neurobiológiai fogalomtár

2008.09.27. 00:17

Fagalmak magyarázata

denil-cikláz: A sejtmembránban levő enzim, amely különböző külső hatásokra az energiahordozó ATP-ből a sejten belüli térben másodlagos hírvivőanyagot (cAMP-t) képez, amely a sejten belül további enzimeket aktivál.

Afferens: az információt egy meghatározott idegsejt(csoport) felé vivő axonok.

Agonista: ligand, amely a receptorához kötődve annak normális aktivitását alakítja ki.

Akciós potenciál (AP): a neuronban kialakuló elektromos hullám, mely akkor valósul meg, amikor a neuron membránjának depolarizációja meghalad egy küszöbértéket, és ennek következtében a nátrium-csatornákon hirtelen megindul a nátrium-beáramlás a sejtbe. A sejtmembránon gyorsan végigterjedő nátrium-beáramlás és a kálium-kiáramlás együttese maga a mérhető akciós potenciál.

Aktin: sokféle sejtben megtalálható fehérjemolekula, amelyet az izmokban fedeztek fel magyar kutatók a negyvenes években, majd később kimutatták, hogy nagyon sok fajta sejtben megtalálhatók. Az aktinok képesek ingerek hatására megrövidülni, majd elernyedni. A sejtek alakjának meghatározásában is jelentős szerepet játszanak.

Alkaloida: növényi eredetű, nitrogéntartalmú vegyületek.

Allél: ha egy fajon belül egy adott DNS-szekvencia-részlet, illetve egy adott gén többféle változatban fordul elő, az egyes változatokat alléloknak nevezzük.

Allergiás és autoimmun betegségek: olyan betegségcsoport, amelyre az immunrendszer kiváltott túlműködése a jellemző. Ide tartozik az egyszerű szénanátha is, de számos nagyon súlyos, gyakran halálos kimenetelű betegség is, például az idegrendszer sokgócú elmeszesedése (szklerózis multiplex).

AMPA-receptor: receptor, amely az alfa-amino-3-hydroxi-5-metil-4-isoxazolepropion sav hatására működésbe lép. A glutamát ingerületátvivő anyag (neurotranszmitter) által aktivált receptorok egyik típusa.
Lásd még NMDA-receptor.

Amygdala: a limbicus rendszer része, meghatározó szerepe van a félelmi reakciókban, az érzelmi működésben és a jutalmazási folyamatokban.

anabolikus hatású anyagok: Az anabolikus hatás a szövetek felépítését jelenti. Az ilyen típusú vegyületek növelik az izom tömegét, és ezáltal fokozzák az izomerőt.

androgén anabolikus szteroid (AAS): A szteroidok közé tartozik az ún. endogén vagy természetes úton képződő férfi nemi hormon, a tesztoszteron és a szintetikus úton előállított analógok, amelyek anabolikus, androgén hatással rendelkeznek. Ezek a vegyületek befolyásolják a tesztoszteron szintjét.

androgén anabolikus szteroidok prekurzorai: Olyan molekulák, melyek a szervezetbe jutva tesztoszteronná vagy anabolikus szteroiddá alakulnak (nandrolon). Habár a legtöbb prekurzor elkerüli a tesztoszteron vagy más endogén szteroidok termelődését, a vizelettel ürülő bomlástermékei mégis hasonlóak a nandrolonhoz.

Antagonista: a receptor anagonista a receptor aktív kötőhelyeit blokkoló vegyület, amel receptorhoz kapcsolódik anélkül, hogy a receptor stimulálásával járó normális reakció kialakulna, valamint megakadályozza más ligandumok receptorhoz kötődését.

Asszociációs agykéregterület: Olyan területei az agykéregnek, ahol többféle érzékszervi információ együttes feldolgozása folyik, és ahol ezek az információk össze tudnak kapcsolódni a memórianyomok bevésődése során.

Bazális ganglionok: Az agyféltekék mélyébe szorult, magokba rendeződött szürkeállomány (idegsejtcsoportok). Elsősorban a mozgás koordinációban játszanak meghatározó szerepet.

béta-2 agonisták: A szimpatikus idegrendszerben az ún. béta-2 receptorokon fejtik ki szívfrekvencia-növelő hatásukat.

béta-blokkolók: Szívbetegek és a magas vérnyomásban szenvedők kezelésénél használt szimpatikus idegrendszeri működést gátló gyógyszer.

Bolus: Egy adagban, egyszerre beadott gyógyszerforma.

Bulbus olfactorius: lásd Szaglóhagyma

chorion gonadotropinok (hCG): Ezek a hormonok a méhlepényben termelődnek a terhesség alatt. A férfiakban hasonló hatása van a hipofízisből felszabaduló luteinizáló hormonnak (LH), amely a fokozza a herékben a tesztoszteron termelődését.

Cingulum: (gyrus cinguli) a nagyagykéreg része, a féltekék belső felületén helyezkedik el, a kérges testet öleli körül. Érzelmi és kognitív (pl. válasz-szelekció) folyamatokban vesz részt.

citokinek: Elsősorban, de nem kizárólagosan az immunrendszer sejtjei által termelt polipeptidek vagy kisméretű fehérjék, amelyek (az őket termelő vagy más sejt felszínén található) receptoraikhoz kötődve a sejtekben láncreakciókat indítanak el, így téve lehetővé, hogy a sejtek megfelelően válaszoljanak a külvilág kihívásaira.

Depolarizáció: a membrán pozitív irányú feszültségváltozása a nyugalmi potenciálhoz képest.

disztrofin: Az izomzat mechanikai ellenálló képességéért felelős fehérje. Működési hibája esetén súlyos, izomgyengeséggel járó, örökletes betegség, az ún. Duchenne-féle izomdisztófia alakul ki. Ez a betegség legkésőbb az élet harmadik évtizedében halálhoz vezet.

Dopamin: a katecholaminok csoportjába tartozó kémiai ingerületátvivő anyag. Az idegsejtek egy aminosavból, a tirozinból állítják elő, és a végkészülékben szabadítják fel. A dopamint tartalmazó idegsejtek az agy széles területeit látják el beidegzéssel, így egy idegsejtcsoport az agy összaktivitását, tónusát képes beállítani. A végkészülékből felszabadult dopamin nemszinaptikus transzmisszióval terjed a sejtek közötti térben, és rádióhullámszerűen számos más sejt aktivitását képes befolyásolni a specifikus jelfogóin, a dopaminreceptorokon (ilyenek az ún. D2 receptorok is) való megkötődést követően.Öt féle receptorát különböztetjük meg, amelyek biokémiai sajátságaik alapján két csoportba különíthetők el. A dopamintartalmú sejtek pusztulása okozza a Parkinson-kórt.

Elektromos ingerlésre létrejövő idegi válasz: Az idegszövetbe elektromos áramot vezetve a sejtek membránjának két oldala között fennálló ionegyensúly felbomlik, és pozitív töltések áramlanak a sejt belsejébe. Ez idegi impulzusok képződéséhez, ami pedig kémiai ingerületátvivő anyagok felszabadulásához vezet.

EPSP: serkentő posztszinaptikus potenciál.

erythropoietin (EPO): A vese által termelt hormon, amely a vörösvértest érését szabályozza.

Farmakoterápia: Gyógyszeres kezelés.

Feszültségfüggő ioncsatorna: olyan membrán-fehérje, amelynek a membrán két oldalán fellépő potenciálkülönbség megváltozására módosul a térszerkezete, és ennek következtében bizonyos ionokat szelektíven átereszt a membránon.

Fluoreszcencia-korrelációs spektroszkópia: igen kicsi (<1 femtoliter) megvilágított térfogatban diffundáló és a folyadékot elhagyó molekulák fluoreszcenciájának megjelenését és eltűnését figyeljük. Ha egyetlen színnel jelöltünk azonos molekulákat, akkor meghatározható a diffúziós állandójuk. Ha különböző molekulákat jelöltünk különböző színekkel, és a különbözü színek együtt fordulnak elő (korrelálnak), akkor kiszámítható a molekulák együttmozgása.

FRET (fluoreszcencia-rezonancia energiatranszfer): két fluoreszkáló molekula között energiaátadás akkor történik, ha 2 és 10 nanométer távolságon belül vannak. Ezt a távolságfüggű kölcsönhatást úgy lehet megmérni, hogy két különböző színű festékkel megjelöljük a két molekulát, és az egyik festéket a neki megfelelő spektrumú fénnyel gerjesztjük. Amennyiben a másik, festékkel megjelölt molekula elég közel van, akkor az fog fényt kibocsátani. A gerjesztő fény energiája nem az eredetileg megvilágított, hanem a mellette lévő festék színében fog megnyilvánulni.

Frontális kéreg: homloklebeny kérgi területe, amelyet anatómiailag a parietális lebeny felé a sulcus centralis, a temporalis lebeny felé a fissura cerebri lateralis határol. Ezen a területen található a primer kérgi mozgatóközpont, a szaglás kérgi képviselete, a beszéd, az írás, az összehangolt szemmozgások kérgi központja, valamint szerepe van a figyelmi és vegetatív folyamatokban is.

GABA: gamma-aminovajsav. A gátló receptorok ingerületátvivő anyaga.

Gén: a genetikai információ funkcionális egysége. A gén exonokból és intronokból áll. Az exonok összevágása (splicing) után kapjuk meg a gén által meghatározott fehérje kódját. Mivel az összevágás (splicing) esetenként többféleképpen is történhet (alternatív splicing), lehetséges, hogy egyetlen gén nem egy, hanem több fehérjét is megahtároz.

Génexpresszió: a genetikai információ kifejeződése, egy adott génfehérje termékének keletkezése.

Genom: egy élő szervezet genetikai információjinak összessége.

glukokortikoszteroidok: A mellékvesében termelődő kortizol és kortizon a szénhidrátok és a fehérjék anyagcseréjére hat. Ez az ún. katabolikus hatás (szövetleépítő hatás) az anabolikus hatás ellentéte. A kortizont a gyógyászatban gyulladáscsökkentőként alkalmazzák.

Glutaminsav (Glu): Serkentő hatású, szinapszisokban felszabaduló kémiai ingerületátvivő anyag.

gonadotropinok: A here működését befolyásoló hormonok (FSH, LH). Férfiakban az FSH az ondósejtek termelődésre hat, az LH a tesztoszteron szintézisét okozza. Nőkben a petefészek működésén keresztül szabályozzák a petesejtérést és a női nemi hormonok képződését.

Gyrus dentatus: a hippocampus háromszintű szinaptikus hálózatában az első área.

HCN ioncsatornák: (hyperpolarization-activated and cyclic-nucleotide-gated channel) a feszültségfüggő ioncsatornák egyik családja, melyek nyitott állapotukban nátrium- és káliumionokat engednek át a membránon.

Hely-sejtek: a hippocampus azon neuronjai amelyek fokozott aktivitást mutatnak, amikor az állat a tér egy meghatározott pontján tartózkodik vagy halad el.

Helyi potenciál: A posztszinaptikus membránokon nem jellemzőek a gyors Na+-csatornák. Ezért ezeken (és általában az idegsejtek sejttestén) ún. helyi potenciálok jönnek létre.

Hiperpolarizáció: az idegsejt membránjának negatív irányú feszültségváltozása a nyugalmi potebciálhoz képest.

hipofízis és szintetikus gonadotropinok (LH, FSH, hCG): A hipofízis hormonok az agyalapi mirigy lebenyeiben képződnek (pl. LH, FSH). Szintetikus analógjait a gyógyászatban széles körben használják (hCG).

Hippocampus: Az agykéreg egy speciális területe, amely kitüntetett szerepet játszik a tanulási és memóriafolyamatokban, és reciprok (oda-vissza irányú) kapcsolatban áll valamennyi érző és asszociációs kéregterülettel.

Homloklebeny-kéreg: A magasabb agyi funkciókat ellátó agykéreg egyik funkcionális szempontból elkülönülő része.

hormon: A szervezet kémiai hírvivő anyagai, amelyek a szervműködések és az anyagcsere-folyamatok szabályozásában információt közvetítenek elsősorban az érpálya útján.

Hypothalamus: a köztiagy része, központi szerepe van a vegetatív funkciók ellátásában (például testhőmérséklet, táplálkozás, védelezőkészség).

Humán Genom Projekt (HGP): Az emberi DNS-szekvencia (a genetikai információtartalom) teljes megismerését célzó nemzetközi tudományos program.

Ideghálózat: Egy adott funkciót végző idegsejtcsoport szinaptikus és nemszinaptikus kapcsolatainak összessége. A sejtekre érkező gátló és serkentő aktivitásmintázatok szabják meg a hálózat működését.

Idegpálya: Két agyi struktúra között a kapcsolatot az egyik struktúra idegsejtjeiből kiinduló nyúlványok teremtik meg, amelyek elérik a másik struktúra sejtjeit, és azok működését befolyásolják. Ezek a nyúlványok az agy metszetein sokszor szemmel elkülöníthető egységeket, idegpályákat hoznak létre.

Ingerület: A sejt környezeti hatásra bekövetkező anyagcsere-változása. A sejteket folyamatosan hatások érik a külvilágból és a belső környezetből (a többi sejt felől) egyaránt. Ezek a hatások igen gyakran módosítják a sejt anyagcseréjét, ami megnyilvánulhat pl. cAMP képződésében, de intenzív ionáramlásokban - s ezáltal a nyugalmi potenciál megváltozásában - is (ez jellemző például többek között az idegsejtekre). Összegezve tehát: a környezeti hatás (az inger) hatására módosult anyagcserét nevezzük ingerületi állapotnak, s ez nemcsak az idegsejtekre, hanem bármely sejtre jellemző lehet, hiszen az ingerület nem feltétlenül elektromos potenciálváltozásban nyilvánul meg.

interleukinok: Speciális, elsősorban a fehérvérsejtek (leukociták) által termelt citokinek. Kémiai szerkezetük és a receptoraik közötti kölcsönhatások által meghatározott válaszokra késztetik a fehérvérsejteket, pl. a limfocitákat. Az interleukin-2 (IL-2) és az interleukin-15 (IL-15) nagyon hasonló molekulák, kémiailag peptidek, amelyek majdnem azonos receptorokat felhasználva közel azonos, de egymással ellentétes jeleket is képesek továbbítani a sejtek belsejébe, és ennek megfelelően igen különböző válaszokat válthatnak ki. Az IL-2 az idegen fehérjéket, vírust, baktériumot, daganatos elváltozást felismerő és elpusztító sejteket serkenti, majd az immunválasz lecsengésekor programozott sejthalál által azok pusztulását is kiváltja. Az IL-15 elsősorban az immunológiai memóriára hat, illetve ellenanyagokat segít termeltetni. Extrém esetben azonban autoimmun betegséget is okozhat. Nyugvó T-sejteken egyik interleukin receptorpopuláció sincs jelen nagy mennyiségben, de ingerlő anyagok hatására igen gyorsan aktiválják a sejteket, amelyeken a receptorszám akár sokszorosára is nőhet.

Interneuronok: többnyire GABAerg gátló neuronok, amelyek lokális kapcsolatokat létesítenek egymással és a piramissejtekkel. Sokféle típusuk különböztethető meg morfológiájuk, fiziológiai válaszaik, inputjuk és végződésük, valamint sejttestük téri eloszlása alapján.

inzulin: A hasnyálmirigyben termelődő hormon, amely a vércukorszintet és a sejtek cukorfelvételét szabályozza. Hiánya cukorbetegséghez vezet.

inzulinszerű növekedési faktor-1 (IGF-1): A májban termelődő anabolikus hatású hormon, amely fokozza az izomban a fehérjeképződést.

ioncsatorna: Töltéssel rendelkezö ionok ezeken a csatorna-szerű bonyolult fehérje és lipid struktúrákon keresztül juthatnak be vagy távoznak a sejtekből. A szerkezetük alkalmassá teszi az ilyen csatornákat az ion transzport folyamatok szabályozására is a sejt belseje és a külvilág között. Az ionkoncentrációk pedig a sejtek anyagcsere folyamatait szabályozzák.

IPSP: gátló posztszinaptikus potenciál.

izotópok: Azonos rendszámú, de különböző tömegszámú elemek, amelyek között számos radioaktív elem is található. A radioaktív izotópok a görög ABC első három betűje által jelzett, különböző hatóerejű és áthatoló képességű sugárzást bocsátanak ki a leggyakrabban. A kibocsátott alfa- (hélium atommag), béta- (elektron) és gamma- (igen nagy energiájú elektromágneses hullámok) sugarak mellett más részecskesugárzás is felléphet, az izotóp fajtájától függően. A sugárzás a mag energiaegyensúlyának a megbomlása miatt jön létre, amely egyensúlyt a kisugárzás igyekszik helyreállítani.

Kat: A természetben, a khat nevű növény [(Catha edulis (Észak-Afrika, Jemen)] leveleiben található stimuláns. Pszichoaktív hatású anyagai a cathinone, illetve ennek egy enyhébb formája a cathine, amelyek kémiailag az amfetaminhoz hasonlítanak.

Kémiai ingerületátvivő anyagok: lásd Neurotranszmitterek

KIR-depresszáns: A központi idegrendszer (KIR) működését gátló anyag.

Kolecisztokinin: Az idegsejtek és az emésztőrendszer egyes sejtjei által termelt polipeptidek (rövid aminosavláncok). Ingerületátvivő anyagként, modulátorként működnek.

Kolumna: az agykéreg anatómiai és funkcionális építőköve. 200 µm-1 mm átmérőjű cilinder alakú, az agykéreg teljes vastagságát átfogó egység. Több ezer neuront (80% piramissejt, 20%gátló interneuron) tartalmaz. A kolumnák egymással laterális serkentő és gátló kapcsolat mentén reciprok kölcsönhatásban vannak. A gátló laterális kapcsolatok sugara kisebb, mint a serkentő kapcsolatoké. A kolumna gerincét függőlegesen szervezett piramissejtek alkotják gazdag interneuronális kapcsolatrendszerrel.

kortikotropinok (pl. ACTH): A hipofízisben termelődő hormonok, melyek a mellékvesekéreg hormonjait szabályozzák. Ez utóbbiak szabályozzák a szervezet szénhidrát- és fehérje-anyagcseréjét.

Ligandfüggő ioncsatorna: olyan membránfehérje, amelynek valamilyen kémiai anyag (pl. neurotranszmitter) kötődésének hatására megváltozik a térszerkezete, és bizonyos ionokat szelektíven átereszt a membránon.

Ligandum: a receptorhoz kapcsolódó molekula.

Limbicus rendszer: az agyban a legősibb agykérgi mechanizmusok színtereként szolgáló struktúrák, idegsejtcsoportok összessége. Ide tartozik a nucleus accumbens, az amygdala, a cingulum, a septum pellucidum és összeköttetéseik. Az alacsonyabb rendű gerincesekben a rendszer elsősorban a szaglás szolgálatában áll. Az emberben is legfontosabb bemenő információi a szaglás és a bőrkontaktus (pl. az újszülött magzat tapadása anyjához). A nemi hormonális funkciók magasabb rendű vezérlése is ezekhez az agyterületekhez köthető. Jelentős szerepe van az érzelmi folyamatokban és a memóriában.

LTD: (long term depression) hosszú távú depresszió. Az LTP komplementere. Az LTP-vel szemben ez alacsony frekvenciájú (1 Hz körüli) ingerléssel váltható ki. Hatása a neuronválasz valószínűségének csökkenése.

LTP: (long term potentiation) hosszú távú potenciáció. A plaszticitás vélhető celluláris mechanizmusa. A posztszinaptikus neuron depolarizáció alatti 200 Hz körüli ingerlését követő megnövekedett serkenthetősége.

Mediátor: Ingerületátvivő anyag.

Mesocortico: Köztiagy. Egy ősibb agyi terület és a magasabb agyműködéseket végző agykéreg közötti összeköttetés.

mikrodomén: A sejtmembrán körülhatárolt kicsiny része, amelynek lipid összetétele meghatározott és ettől is függően különböző fehérje természetű receptorok együtt tartására is alkalmasak.

miosztatin: Olyan fehérje, amely gátolja az izomzat növekedését, fejlődését.

monoklonális ellenanyag: Nagyon nagy specificitású, tisztított ellenanyag, ami egyetlen sejtklónból származik, és egyetlen antigént ismer csak fel.

morfium: Az ópiumból előállított, erős fájdalomcsillapító hatású kábítószer.

Mű-receptorok: Az opiátok és az endorfinok speciális jelfogói, amelyek nemcsak az agyban, hanem számos perifériás szövetben is megtalálhatóak. Közelükben nagy mennyiségben szabadulnak fel idegvégkészülékekből endogén opioid peptidek is, amelyek ezekhez a jelfogókhoz kötődnek, és fájdalomcsillapító hatást fejtenek ki.

narkotikumok: Az agyműködésre ható, fájdalomcsillapító és nyugtató hatású gyógyszerek. Használatuk függőséget okoz.

Nazális terület: A szaglással kapcsolatban lévő agyterület.

Neocortex: a nagyagy felszínét borító szürkeállomány, az agykéreg (cortex) törzsfejlődési szempontjából legfiatalabb része. Emberben a teljes kéregfelszín több mint 90 százalékát alkotja. A legmagasabb rendű érző- és mozgatófunkciók központja.

Neurotranszmitterek (kémiai ingerületátvivő anyagok): a szinaptikus jelátvitelben szerepet játszó kémiai anyagok. Az idegsejtek az egymás közötti információcserét kémiai anyagok kibocsátásával, illetve érzékelésével bonyolítják le. Számos ilyen kémiai ingerületátvivő anyagot ismerünk, nagyobb csoportjaik a szinapszisokban felszabaduló gátló és serkentő aminosav-származékok, a nemszinaptikus rendszerben ható monoaminok, az idegi peptidek, és az acetilkolin. A kérgi piramissejtek jellemző transzmittere a glutamát, míg a gátló interneuronok többsége gamma-amino- vajsavval (GABA) működik. A moduláló transzmittereket (dopamin, noradrenalin, szerotonin) termelő idegsejtek testeagytörzsi központokban helyezkedik el, nyúlványaik innen kiindulva jutnak el a cortexhez, a limbikus struktúrákhoz és a törzsdúcokhoz.

NMDA-receptor: receptor, amely az N-metil-D-asparát hatására kinyílik. A glutamát ingerületátvivő anyag (neurotranszmitter) által aktivált receptorok egyik típusa.
Lásd még AMPA receptor.

Noradrenalin (NA) vagy norepinefrin (NE): a katecholaminok csoportjába tartozó ingerületátvivő anyag. A noradrenalint termelő idegsejtek elsősorban a hídben található locus caeruleusban csoportosulnak, ahonnan a központi idegrandszer minden részébe küldenek idegrostokat. Felszálló rostjai a hypothalamusban, limbicus agyrészekben és az agykéregben végződnek, és így a neuroendokrin mechanizmusokat, motivációs és hangulati mechanizmusokat, az éberségi állapotot és a figyelmet befolyásolják.

növekedési hormon (hGH): A humán növekedési hormont (hGH) az agyalapi mirigy elülső lebenye termeli. Elválasztása napi ritmust és időszakos ingadozást mutat. A hossznövekedésre hat, szabályozza a szénhidrát és a fehérje anyagcserét, fokozza az inzulin szerű növekedési faktor (IGF-1) elválasztását.

Nukleotidok: a DNS építőkövei. Négyféle nukleotid található a DNS-ben (négyféle "DNS-betű") a négyféle bázisnak megfelelően (A = adenin, G = guanin, C = citozin, T = timin).

Nyugalmi potenciál: Az ingermentes élő sejt membránjának külső és belső felszíne között kialakuló potenciálkülönbség. Potenciálkülönbség minden élő sejtben kialakul a membrán külső és belső oldala között, és csak a sejt pusztulásakor szűnik meg. Értéke általában -20 és -100 mV közé esik, emberi idegsejtekben -60 és -100 mV közötti. (Ezért szokták leegyszerűsítve -90 mV-nak említeni sokhelyütt. A "-" előjel a belső oldal negatív töltéstöbbletére utal.) Kialakulása a szintén minden élő sejt membránjában megtalálható Na+-K+-pumpára vezethető vissza. Ez egy olyan ATP-bontó fehérje, amelyet a Na+ és K+ ionok aktiválnak, s amely működése (1 ATP elbontása) során általában 3 Na+ iont távolít el a sejtből s helyette 2 K+ iont hoz be. Fontos azonban megjegyeznünk, hogy ez a pumpa nem azért működik, hogy a potenciálkülönbséget létrehozza, ez inkább csak aktivitásának mellékterméke.

Opiátok: Az ópiumban található morfinnal rokon vegyületek közös neve, amelyek ugyanahhoz a receptorcsaládhoz, az opiátreceptorokhoz kötődnek.

Opioidok: a peptidek csoportjába tartozó ingerületátvivők. Két nagy csoportjuk az endorfinok és az encefalinok, melyek hatásukat az opiát receptorokhoz kötődeve fejtik ki. Fájdalom csillapító hatásuk mellett szerepüket kimutatták a vérnyomás és a hőmérséklet szabályozásában, a táplálkozásban, a fájdalomérzetben, memóriában, és a szexuális viselkedésben.

Oxytocin (OXY): a peptidek csoportjába tartozó ingerületátvivő, amely perifériásan hormonfunkciót tölt be. Szerepét kimutatták az anya-utódkötődésben, a párkötődésben és tanulási folyamatokban.

Őssejt: korláltlan osztódóképességgel rendelkező differenciálatlan vagy kevéssé differenciált sejt.

Parietális kéreg: a fali lebeny agykérge, a sulcus centralis és a sulcus parietooccipitalis között húzódó terület. ezen a részen található az elsődleges kérhi szomatoszenzoros központ, s nagy szerepe van téri és testi tájékozódásban is.

Parkinson-kór: fokozott izomtónussal (rigiditás), meglassult mozgásokkal és remegéssel (tremor) járó kórkép. Mechanizmusát tekintve a substantia nigra dopaminerg sejtjeinek pusztulását kell kiemelni, melynek következtében a striatum területén hipodopaminerg állapot jön létre.

piezoelektromosság: Bizonyos kristályok (kvarc, turmalin) nyomásra polarizálódnak, elektromos térben pedig, annak igen kicsiny változására is kiterjednek ill. összehúzódnak, ami polaritás függő. Ezek a változások rendkívül pontosak és gyorsak. Így igen nagy pontosságú, akár néhány nanométer átmérőjű felületek pásztázásra is kíválóan alkalmasak.

Piramissejtek: a hippocampus és az agykéreg serkentő neuronjainak legkiterjedtebb típusa. Sejtteste piramis alakú. Dendritarborizációjára jellemző alapi dendritek és csúcs dendritek elkülönülése. Axonja hosszú távú kapcsolatok képzését teszi lehetővé.

placebo hatás: Bármely olyan pozitív hatás, amely kizárólag pszichológiai tényezőkön alapul.

Plaszticitás: az idegsejtek közötti ingerületvezetési pályák alakíthatósága.

plazmatérfogat-növelők: A vér térfogatának megtartására használt szerek, amelyek vérplazmát vagy albumint tartalmaznak. Csökkentik a vér alakos elemeinek számát, és zavarják az eritropoietin kimutatását.

Positron Emission Tomography (PET): Nem invazív, a betegeket nem veszélyeztető vizsgálóeljárás, amely az élő emberi agyat képes "szeletekben" letapogatni, és ezekből egy 3 dimenziós képet összerakni. Amennyiben bizonyos működésekre specifikus izotópot adnak a beteg szervezetébe, ez kirajzolja az éppen aktív agyi struktúrákat.

puffer: A szervezet, azaz a sejtek ionösszetételének megfelelő minőségű és mennyiségű ionokat tartalmazó vizes oldat.

receptorok: "Jelfogó" membránfehérjék, amelyek a membránon keresztüli jelátvitelben játszanak főszerepet. Ezek jelzéseinek hatására képesek a sejtek megfelelően válaszolni a külvilág ingereire. A receptorok képesek fizikai és kémiai válaszsorokat elindítani, amelyek a sejt fajtájától és a receptor típusától függően a sejtek növekedésével, osztódásával, differenciálódásával vagy pusztulásával is járhatnak, és kiválthatják a sejtek védekező vagy támadó reakcióit.

receptor-alegység: A receptorok gyakran nem egyetlen, a sejtmembránon áthatoló molekulából állnak, hanem több molekula együttese képezi a hatékony receptort. Ezekhez a receptorokhoz kötődő molekulák valamennyi alegységgel kölcsönhatásra lépve idézik elő azt a jelet, amely a specifikus sejtaktiváció kiváltásához szükséges. Ezt a folyamatot nevezzük transzmembrán jelátvitelnek.

REM fázis: ("rapid eye movement") az alvásélénk szemmozgásokkal kísért szakasza. Egybeesik az álom és az EEG-ben kimutatható fokozott hippocampalis théta-aktivitás időszakával.

sejtmembrán: A sejteket a külvilágtól elválasztó, változatos összetételű lipid-kettősréteg, melyben fehérjemolekulák helyezkednek el. Ezek a membránfehérjék nem mind érnek át a membránon, de számos olyan membránfehérje is van, amely a sejt belsejébe is benyúlik, és így a sejt környezete és a sejt belseje közötti híreket, üzeneteket közvetítő elemnek is tekinthető. A sejtmembrán szabályozza a sejtekbe bejutó fizikai és kémiai jeleket. A sejtmembrán külső és belső oldala között kb. 100 mV feszültségkülönbség van. Ezt nevezzük membránpotenciálnak, aminek megváltozása önmagában is jelzés lehet a sejt számára. Különösen igaz ez az állítás izom- és idegsejtekre.

stimulánsok: Központi idegrendszeri izgatók, szimpatikus izgalmat kiváltó gyógyszerek, melyek befolyásolják az anyagcserét és a hőháztartást. Tartós használatuk hozzászokást okoz. Ilyenek például az amfetaminok, a kokain, az ephedrin, a fenil-propanolamin, a koffein vagy a béta-2-agonisták.

Striátum: (corpus striatum, csíkolt test) törzsdúcok (nucleus caudatus, putamen és ventralis striátum) és egymással való összeköttetéseik alkotják. Az egyedfejlődés során a születést követően válik működőképessé, újszülött és csecsemő korban az aktív mozgatókéreg kialakulását megelőzően fontos mozgatóközpont.

Szaglóhagyma: (bulbus olfactorius) a szaglóhám neuronjainak átkapcsolódási helye. Innen lép ki az I. agyideg.

Szeptum: Egy agyterület néhány ezer sejttel. Ezek többsége ritmusgeneráló (pacemaker) sejt, melyek gátlástalanítás útján szinkronizálják az agykérgi sejtek működését.

Szerotonin (5-HT): ősi, az előagyban nagy mennyiségben előforduló, az indolaminokhoz tartozó ingerületátvivő anyag. szerepe van a motivációval kapcsolatos folyamatokban, a hangulati állapotokban, az alvásban, az emlékezetben, a szenzoros folyamatokban, valamint hatással van az agyfejlődésre is. Az agytörzsi raphe-magvakból indulnak ki szerotoninerg rostok. Receptorai 7 főcsoporton belül további altípusokra különíthetők, amelyek hatásaikban és viselkedéssel mutatott kapcsolataikban egymástól jelentős eltérést mutathatnak.

Szinapszis: Idegsejt kapcsolódása más sejttel, amely lehetővé teszi az ingerületi állapot átadását. Az idegsejt kapcsolódhat egy másik idegsejttel (ideg-ideg szinapszis), de más típusú sejttel is (pl. ideg-izom szinapszis). A szinapszisok az ingerületátadás módja szerint lehetnek elektromos és kémiai szinapszisok. Az elektromos szinapszisokban a két sejt nagyon szorosan (2-3 nanométer) illeszkedik és közöttük ún. konnexonfehérjék csatornái létesítenek kapcsolatot. A konnexonokon át ionok és kis molekulák szabadon áramolhatnak, így az ingerületátvitel nagyon gyors lehet, de mindkét irányban végbemehet, s ez nem mindig előnyös: nehezebben irányítható az ingerület útja. Az elektromos szinapszis ezért a gerinctelenekben elterjedtebb, a gerincesekben a szívizom sejtjei között tipikus.A kémiai szinapszisban az ingerület kémiai anyagok közvetítésével történik, ami lassabb ugyan, de csak egy irányban történhet (ez az elektronikából ismert egyenirányító szerepnek felel meg).

Szinaptikus és nemszinaptikus kapcsolat: Az idegsejtek közötti kapcsolatok meghatározó formái. A szinaptikus kapcsolat lényege, hogy a két idegsejt egymáshoz pontszerűen kapcsolt, egy igen specializált, több száz különböző fehérjét tartalmazó összeköttetés, a szinapszis révén. Az ingerületátvivő anyagok ebben a szűk résben szabadulnak fel, és igen gyorsan hatnak. A nemszinaptikus jelátvitel során a sejtek nem kapcsoltak, egy sejtből felszabaduló átvivő anyag a sejtek közötti térben lassabban terjedve ér el nagy számú célsejtcsoportot.

T/E hányados: Tesztoszteron-epitesztoszteron arány, amely átlagosan 1 körüli érték. A tesztoszteron kimutatásánál használják, a 6 feletti érték a tesztoszteron külső bevitelére utal.

Temporális lebeny: az agykérget alkotó négy nagy lebeny egyike, a fissura cerebri lateralis alatti terület, mely a látásban és a hallásban a környezeti ingerek azonosításában játszik fontos szerepet, ezenkívül multimodális asszociatív és memóriafeladatokat lát el.

tesztoszteron: A herékben képződő hormon, amely nőkben kismértékben a mellékvesékben és a petefészekben termelődik.

T-sejt: A nyiroksejtek - limfociták - egy fajtája, amelyek részben a szervezet védekezését végzik, részben az ellenanyag képzést szabályozzák.

Vazopresszin (AVP): a peptidek csoportjába tartozó ingerületátvivő, amely perifériásan hormonfunkciót tölt be. Szerepét kimutatták apárkötődésben és egyes tanulási folyamatokban.

Ventrális tegmentális área: Az agytörzs egyik részének, a hídnak a negyedik agykamrához közel eső területe, amely dopamintartalmú idegsejtcsoportokat tartalmaz. Ezek a sejtek az agy távoli részeibe is eljuttatják üzeneteiket igen hosszú nyúlványrendszerük, a dopaminerg pályák révén.

Kedves Csokoládé kedvelõk! Segítségeteket kérném a kérdõívem kitöltéséhez! Témája a CSOKOLÁDÉ MÁRKÁK! Köszön ***** Homlokzati hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, lakások, nyaralók és egyéb épületek homlokzati hõszigetelését! ***** * Beugrós munkavállalók éjjel-nappal. * Beugrós munkavállalók éjjel-nappal. * Beugrós munkavállalók éjjel-nappal. * ***** Elindult a Játék határok nélkül rajongói oldal! Ha te is szeretted a '90-es évek népszerû mûsorát, nézz be ide! ***** Megjelent a Nintendo Switch 2 és a Mario Kart World! Ennek örömére megújítottam a Hungarian Super Mario Fan Club oldalt. ***** Homlokzati hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 ***** A PlayStation 3 átmeneti fiaskója után a PlayStation 4 ismét sikersztori volt. Ha kíváncsi vagy a történetére, katt ide! ***** A Bakuten!! az egyik leginkább alulértékelt sportanime. Egyedi, mégis csodálatos alkotásról van szó. Itt olvashatsz róla ***** A PlayStation 3-ra jelentõsen felborultak az erõviszonyok a konzolpiacon. Ha érdekel a PS3 története, akkor kattints ide ***** Új mese a Mesetárban! Téged is vár, gyere bátran! Mese, mese, meskete - ha nem hiszed, nézz bele! ***** Az Anya, ha mûvész - Beszélgetés Hernádi Judittal és lányával, Tarján Zsófival - 2025.05.08-án 18:00 -Corinthia Budapest ***** ✨ Egy receptes gyûjtemény, ahol a lélek is helyet kapott – ismerd meg a „Megóvlak” címû írást! ***** Hímes tojás, nyuszipár, téged vár a Mesetár! Kukkants be hozzánk! ***** Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 ***** Nagyon ütõs volt a Nintendo Switch 2 Direct! Elemzést a látottakról pedig itt olvashatsz! ***** Elkészítem születési horoszkópod és ajándék 3 éves elõrejelzésed. Utána szóban minden kérdésedet megbeszéljük! Kattints ***** Könyves oldal - egy jó könyv, elrepít bárhová - Könyves oldal ***** 20 éve jelent meg a Nintendo DS! Emlékezzünk meg ról, hisz olyan sok szép perccel ajándékozott meg minket a játékaival! ***** Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra. ***** Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!