A védőoltással megelőzhető fertőző betegségek területén Magyarország olyan eredményeket ért el, melyre joggal lehet büszke. Eredményeinket, a 99 százalék körüli átoltottságot, valamint a sporadikus (elszigetelten jelentkező) szintre szorított védőoltással megelőzhető gyermekkori fertőző megbetegedéseket nem véletlenül irigylik a tőlünk keletre és nyugatra fekvő országok egyaránt. A magyar lakosság akkor is biztonságban volt, amikor a szovjet utódállamokban több tízezren betegedtek meg diphtériában, a szomszédos országokban – tőlünk keletre és nyugatra - pedig kanyaró járványok voltak. Magyarországon ebben az időben sem fordult elő egyetlen diphtéria sem, valamint a behurcolt kanyaró esetekből sem alakult ki hazai járvány. A sporadikusan előforduló (többségében behurcolt) rubeola ellenére, több mint tíz éve regisztrálták az utolsó CRS-t ( Connatalis Rubeola Syndroma-t).

Jelenleg hazánkban tíz megbetegedés ellen oltunk a kötelező védőoltási rend keretében. A magyarországi kötelező védőoltási rendszer 1876-tól - a himlő elleni védőoltás bevezetésétől - fejlődött a mai szintre. Néhány éve – a kilencvenes évek közepén, végén – a szakemberekben komoly aggodalmat keltett, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozásunk után is meg tudjuk-e őrizni kiváló, de szigorú és nem utolsó sorban nagyon eredményes védőoltási rendünket.

A csatlakozás kapcsán alapvetően két kérdés fogalmazódott meg: Kötelező és ingyenes maradhat-e azok ellen a megbetegedések ellen a védőoltás, melyek az életkorhoz kötött védőoltási rendben benne voltak?

A válasz egyértelműen igen!

 Ez annak köszönhető, hogy a szakemberekben tudatos volt a törekvés értékeink, eredményeink megőrzésére, hogy képesek voltunk az EU országok gyakorlatából, illetve a nemzetközi ajánlásokból a számunkra (a magyar lakosság számára) hasznos dolgokat átvenni, hogy a tájékoztatás modern eszközei inkább segítették, mint zavarták tevékenységünket, hogy a kötelező védőoltási rendet tudtuk rugalmasan alkalmazni és nem utolsó sorban a „kötelező” szó értelmezése megváltozott a világ járványügyi gyakorlatában.

Amennyiben minden maradhatott a régiben, miért kellett mégis módosítani a 18/1998-as NM rendelet védőoltásokkal foglalkozó részét? (A módosítás a 33/2005 (VIII.24) EüM rendelettel történt meg.)

 A Humán Rt. vakcinatermelő egységének eladásával a magyarországi diphtéria-pertusszisz-tetanusz, illetve diphtéria-tetanusz vakcina ellátás biztosításának több évtizedes, jól bevált módja és ezzel a hazai, állami oltóanyag-termelés megszűnt. A Humán Rt. által előállított oltóanyagokkal az ország ellátása csak 2005. év végéig volt biztosított. Ezen időpont után a szükségleteket a nemzetközi piacról kellett beszerezni, ahol más összetételben/kombinációban is rendelkezésre álltak az oltóanyagok.

A magyar gyakorlat számára új oltóanyag(ok) bevezetésekor figyelembe kellett venni azt a tényt is, hogy 2002. június 21-én az Európai Régiót vad poliovírustól mentesnek deklarálta az Egészségügyi Világszervezet. A WHO ajánlása szerint az élővírus tartalmú Sabin vakcina (OPV) alkalmazását 2010-ig minden országban fel kell váltani az inaktivált poliovírus tartalmú vakcinával (IPV), ugyanis a teljes polioeradikáció mindennemű poliovírus módosulat cirkulációjának megszüntetése után/útján érhető el. Az áttérést az európai országok az elmúlt években megkezdték, amelynek eredményeként 25 országból már 13-ban kizárólagosan IPV-t, 7 országban – köztük hazánkban is – IPV/OPV-t és 5 országban kizárólagosan OPV-t alkalmaztak. Mivel az IPV csak injekciós formában adagolható, ezért kerültek kifejlesztésre a többkomponensű, ún. polivalens oltóanyagok, amelyek egy oltással/szúrással egyszerre több betegség ellen nyújtanak védelmet. Ezek közé tartoznak az EU régi tagországaiban (tizenötök), széles körben használatos ún. pentavalens készítmények, amelyek egyszerre tartalmazzák a diphtéria, pertusszisz, tetanusz, járványos gyermekbénulás és az invazív Haemophilus influenzae B betegség elleni antigéneket.

A kombinált készítményekben a pertusszisz komponens lehet teljes sejtes vagy sejtmentes. Az alkalmazandó oltóanyag a pertusszisz elleni sejtmentes oltóanyag magyarországi bevezetését javasolja, mégpedig úgy, hogy az a 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet fentebb említett módosításában egyértelműen meghatározásra került. Ezzel megelőzhető, hogy esetlegesen évenként változzon az alkalmazandó oltóanyag típusa, amely az életkorhoz kötött oltások folyamatos végzésében komoly terhet jelentene a védőoltási tevékenységet ellátók számára, továbbá megnehezítené az oltási rend, ezen belül a magas szintű átoltottság fenntartását.

A sejtmentes vakcinára való áttérés gyakorlatilag megegyezik az inaktivált poliovírus tartalmú vakcina bevezetésével, hiszen a legtöbb országban (14-ből 10-ben) egyértelmű, hogy az egyidejűleg adott oltásokat kombinált formában alkalmazzák.

A kombinált/többkomponensű oltóanyagokkal végzett immunizálásból származó előnyök:

• Csökken a védőoltási tevékenységre fordítandó idő (oltás(ok) beadása + adminisztráció)

• Csökkent az oltóanyagok és az oldószer cseréjéből, összekeveréséből származó oltási balesetek esélye

• Csökken a kapacitás, amelyet az oltóanyagok szállítása és tárolása igényel

• Csökken a nyilvántartandó oltóanyagok száma (3 doboz, fiola helyett 1!)

• 4 korosztálynál ugyanaz az oltóanyag alkalmazható, ezért nagyobb tételben történő megrendelés esetén kedvezőbb tenderár érhető el.

A sejtmentes pertusszisz tartalmú kombinált/többkomponensű vakcina alkalmazásával tovább erősödik az életkorhoz kötött kötelező oltások lakossági elfogadottsága, egyszerűbb, könnyebb lesz az oltóorvos munkája, hiszen csak egy-egy konkrét, rendkívüli esetben kell más alternatív oltóanyagot felajánlania.

A jelenleg érvényes és a 2006. januártól esedékes védőoltási rend összehasonlító táblázata az alábbi.

VÉDŐOLTÁSI REND

2005.                                                                              2006.

* 2006. évben a felzárkóztatás céljából még a 3 évesek DPTa + IPV-t kapnak

A fenti táblázatból kitűnik, hogy amíg a tíz betegség elleni védelem eddig 15 szúrt védőoltáson keresztül és ötszöri Sabin csepp adása árán volt elérhető, addig az új védőoltási rendben ez 11 védőoltással biztosítható lesz.

A legkorszerűbb oltóanyagok alkalmazásának bevezetését indokolta az is, hogy az Európai Unióba való belépést követően megnyílt az oltóanyagpiac is, hiszen például az addig csaknem egyeduralkodó magyar diphtéria-pertusszisz-tetanusz oltóanyag helyett/mellett az utóbbi években, a gyógyszertárakban 12 DPT tartalmú készítmény vásárolható meg Magyarországon, és még szélesebb a kínálat Európa többi országában. Megkezdődött a verseny az orvosokért, védőnőkért, a vakcina gyártó cégek roadshow keretében tartott előadásokkal, kiadványokkal célozták meg az orvosokat, védőnőket, szülőket azért, hogy a termékeiket eladják. Alternatívát kínálnak, vagyis összehasonlítják az állam által térítésmentesen biztosított oltóanyagot saját termékükkel, amelyeket pénzért vásárolhat meg a szülő. Sok szülő, főleg a többgyermekes családok nem engedhetik meg maguknak, hogy oltóanyagot vásároljanak, és ezért úgy érzik, hogy ők hátrányos helyzetbe kerülnek és nekik csak a „rosszabb és olcsóbb” oltóanyag jut. Az esélyegyenlőség csak akkor biztosítható, ha az állam a legjobb minőségű és leghatékonyabb oltóanyagot biztosítja térítésmentesen a kötelező védőoltási rend keretében.

2006. január 01-től az új oltóanyagok folyamatosan kerültek bevezetésre. Azok a csecsemők, akik 2005. október 31. után születtek már minden védőoltásukat az újonnan bevezetendő oltóanyagokkal kapják.

A folyamatos átállást a meglévő oltóanyag készletek felhasználása indokolta. Ezekkel az oltóanyagokkal értük el eddigi kiváló eredményeinket és ezek további felhasználása annál is inkább indokolt, mert a világ, sőt a fejlett Európa több országában jelenleg is és jövőre is ezeket fogják használni.

A változtatás szakmai előkészítésekor az Országos Epidemiológiai Központ, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal munkatársai szem előtt tartották a járványügyi helyzet stabilitását, a nemzetközi célok elérhetőségét, valamint azt, hogy az átoltottság a jelenlegi szinten tartható legyen.

Bízunk benne, hogy a változtatás miatt a védőoltással megelőzhető fertőző betegségek járványügyi helyzete nem változik.

Számítunk az orvos szakmai támogatásra, mivel a változás ésszerű és előnyös úgy az orvos, mint az oltandó szemszögéből. Egyben kérjük a kollégákat, különösen az átállás időszakában, az okos lakossági tájékoztatásra a védőoltások megfelelő lakossági támogatottsága érdekében.

A magyarországi kötelező védőoltási rend jogszabályi háttere az alábbi:

18/1998. (VI. 3.) NM rendelet

a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről

Védőoltások

4. § (1) Védőoltást - kivéve az 5. § (10) bekezdésében foglaltakat - csak orvos végezhet.

(2) A védőoltásokkal kapcsolatos részletes feladatokat az Országos Epidemiológiai Központ (a továbbiakban: OEK) által évente kiadott, az adott év védőoltási tevékenységére vonatkozó Módszertani Levél (a továbbiakban: ML) határozza meg.

Életkorhoz kötötten kötelező védőoltások

5. § (1) Minden magyar állampolgárt, továbbá állampolgárságra való tekintet nélkül minden Magyarországon bevándorlási, letelepedési vagy tartózkodási engedéllyel rendelkező személyt, menekültet, menedékest és befogadottat életkorhoz kötötten

a) gümőkór (tuberculosis),

b) torokgyík (diphtheria),

c) szamárköhögés (pertussis),

d) merevgörcs (tetanus),

e) gyermekbénulás (poliomyelitis anterior acuta),

f) kanyaró (morbilli),

g) rózsahimlő (rubeola),

h) mumpsz (parotitis epidemica),

i) b típusú Haemophilus influenzae (Hib),

j) hepatitis B

ellen védőoltásban kell részesíteni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kötelező védőoltásokat a - j) pont szerinti védőoltás kivételével - 0-6 éves korúak körében folyamatos oltási rendszerben kell végrehajtani. A

a) BCG oltás újszülött korban, illetve a születést követő hat héten belül,

b) diphtheria-tetanus-sejtmentes pertussis és inaktivált poliovírus tartalmú oltóanyaggal végzett, valamint a Hib elleni oltás első részlete betöltött 2 hónapos korban,

c) diphtheria-tetanus-sejtmentes pertussis és inaktivált poliovírus tartalmú oltóanyaggal végzett, valamint a Hib elleni oltás második részlete betöltött 3 hónapos korban,

d) diphtheria-tetanus-sejtmentes pertussis és inaktivált poliovírus tartalmú oltóanyaggal végzett, valamint a Hib elleni oltás harmadik részlete betöltött 4 hónapos korban,

e) morbilli-mumpsz-rubeola elleni trivalens oltóanyaggal végzett oltás betöltött 15 hónapos korban,

f) diphtheria-tetanus-sejtmentes pertussis és inaktivált poliovírus tartalmú oltóanyaggal végzett, valamint a Hib elleni oltás negyedik részlete betöltött 18 hónapos korban,

g) diphtheria-tetanus-sejtmentes pertussis oltóanyaggal és inaktivált poliovírus tartalmú oltóanyaggal végzett oltás betöltött 3 éves korban,

h) diphtheria-tetanus-sejtmentes pertussis oltóanyaggal és inaktivált poliovírus tartalmú oltóanyaggal végzett oltás betöltött 6 éves korban

esedékes.

(3) A (2) bekezdés b)-d) pontjában foglaltakat a 2005. október 3l-e után, az e) pontjában foglaltakat a 2004. szeptember 30-a után, az f) pontjában foglaltakat a 2004. június 30-a után, a g) pontjában foglaltakat a 2003. január 1. és 2004. június 30. között születettekre vonatkozóan kell alkalmazni.

(4) A háromnál több betegség ellen egyidejűleg végzett immunizáció kizárólag kombinált oltóanyaggal végezhető.

(5) Az életkorhoz kötött kötelező védőoltásokat 11 éves kortól iskolai kampányoltások keretében kell elvégezni. A

a) DT „emlékeztető oltás”-ra betöltött 11 éves korban,

b) morbilli-mumpsz-rubeola elleni újraoltásra betöltött 11 éves korban

kerül sor.

(6) A csecsemőknél 6 hónapos korukban ellenőrizni kell, hogy van-e BCG oltás helyén heg a bőrükön. Azoknál a csecsemőknél, akik a születést követően BCG oltásban részesültek, de az oltás helyén beszűrődés vagy heg nem található, a BCG oltást előzetes tuberkulin próba nélkül 6 és 12 hónapos koruk között meg kell ismételni. Egyéves kor felett BCG primovakcináció végzése csak egészségügyi hatósági elrendelésre történik. Azokat, akiken a megismételt BCG oltás után sem alakul ki reakció (heg), további BCG oltásban nem kell részesíteni.

(7) Hepatitis B elleni oltást betöltött 14 éves korban kell elvégezni.

(8) Azoknál a gyermekeknél, akiknél bármelyik kötelezően előírt védőoltás elmaradt, azt a legrövidebb időn belül pótolni kell. Azok az orvosok, akik bölcsődébe, óvodába, nevelőszülőkhöz, gyermekotthonba, illetőleg egyéb gyermekközösségbe, továbbá alap-, közép- és felsőfokú oktatási intézménybe kerülő gyermekek vizsgálatát végzik, kötelesek az életkor szerint esedékessé vált oltások megtörténtét ellenőrizni, és a hiányzó oltásokat pótolni. Az oltási kötelezettség

a) a torokgyík, a szamárköhögés és a merevgörcs elleni elmaradt első, második és harmadik védőoltásra a 7. életév,

b) a torokgyík, a merevgörcs elleni elmaradt negyedik, továbbá a gyermekbénulás elleni elmaradt védőoltásokra a 14. életév,

c) a kanyaró, a rózsahimlő, a mumpsz és a Hepatitis B elleni elmaradt védőoltásokra a 20. életév,

d) a Hib elleni elmaradt védőoltásokra az 5. életév

betöltéséig áll fenn.

(9) Oltóorvos - ha az ML másként nem rendelkezik - az oltásra kötelezett háziorvosa, házi gyermekorvosa, iskolai kampányoltás esetén az iskolaorvos. Életkorhoz kötött kötelező védőoltás azon a helyen végezhető, ahol az oltásra vonatkozó minőségbiztosítási szabályokban meghatározott feltételek biztosítottak (a továbbiakban: oltóhely).

(10) BCG oltás végzésével tüdőgondozó intézeti asszisztens, Calmette nővér is megbízható azzal, hogy vélelmezett ellenjavallat fennállása esetén az oltást el kell halasztani, és orvosi felülvizsgálatot kell kezdeményezni.

Dr. Ócsai Lajos

Országos Tisztifőorvosi Hivatal

Járványügyi főosztályvezető