A viták és a lehetetlen jó szándék mellett - akár beoltatják a gyereküket, akár nem - megingathatatlan bizonyítékok vannak arra, hogy az oltások előnyösek, és ezt nem lehet figyelmen kívül hagyni. „Az átlagéletkor legalább 30 évvel nőtt az elmúlt száz év alatt a tisztább víznek és az oltásoknak köszönhetően” – mondta Paul Offit, a pennsylvaniai Philadelphia Gyermekkorház fertőző részlegének vezetője.

Ahogy azonban a szolgálatkészségünk csökken, a súlyos, olykor halálos betegségek elleni védelmünk is csökken. Az első figyelmeztetés lehet az idei kanyarójárvány, amely a legsúlyosabb volt az elmúlt évtizedben - hangsúlyozta a szakember. A 131 beteg – főként gyerekek – egyike sem kapta meg a védőoltást.
Mit tehet tehát az aggódó szülő? Az oltásokról szóló rémhírek és az elhanyagolásukkal járó következmények miatti aggodalom között vergődve úgy érezhetjük, nem ártana egy diploma immunológiából, toxikológiából és biostatisztikából. Segítségképpen a Parenting.com négy aggodalomra ad megnyugtató, tudományos magyarázatot.

1. Az oltás autizmust okozhat

Először 1998-ban fogalmazódott meg ez a félelem, miután egy brit tanulmány összefüggést talált az MMR oltás és 12 gyermek autizmusa között. Ezt megelőzően is felmerült, hogy a higany-alapú tartósítószer, amelyet akkoriban sok vakcina tartalmazott, részben vagy egészben az okozója lehetett néhány esetben az autizmus kialakulásáért.

Ezt követően tíz tanulmány több ezer gyermek vizsgálata után sem talált kapcsolatot az MMR-oltás és az autizmus között. Az eredeti tanulmányt, amely a kapcsolatot feltételezte, 13 szerzője közül 10 hivatalosan is visszavonta állítását.  Ami a tartósítószert illeti, érdemes egy kicsit a háttérben kutakodni. Először is, igaz, hogy a higany veszélyes lehet. Az, ami a szennyezett halakban és vizekben található, felgyűlik a szervezetben és idegrendszeri elváltozásokat okozhat. Az említett tartósítószerben található higany azonban nem raktározódik el a szervezetben. „Még sosem tulajdonítottak neki semmilyen ártalmas hatást” – állítja William Schaffner, a nashville-i Vanderbilt Egyetem orvosi karának professzora. 

Mindezek mellett az autizmus egyre inkább terjed, annak ellenére, hogy a gyógyszergyártó cégek önként kivonták a tartósítószert az összes, gyermekeknek adandó oltóanyagból (néhány influenza elleni oltást kivéve) még 2001-ben. „Nagyon messze állunk még attól, hogy megértsük az autizmust. Ezért vették annyira komolyan az esetleges összefüggését az oltóanyagokkal. Jelenleg azonban biztonsággal kijelenthető, hogy ez a két ok kizárható” – szögezte le Schuchat doktor.

2. Túl gyakran, túl sok oltás kockázatos lehet

Az elmúlt év végén a 9 éves Hannah Poling szülei pert nyertek. Azt állították, hogy lányuk autizmusát az öt emlékeztető oltás okozta, amelyet kilenc betegségre kapott ugyanazon a napon. 2000-ben oltották be, 19 hónapos korában. A nagy sajtóvisszhangot keltett eset alátámasztotta a félelmeket - amelyeket táplált Jenny McCarthy színésznő esete is, aki úgy hiszi, fia szintén autista volt – hogy az egyszerre történő többszörös oltás túl sok egy gyermek szervezetének.

A teljes igazság, hogy Hannah Poling egyfajta rendellenességgel született, amely a sejtek energiatermelő részét befolyásolja. Habár a szülők megnyerték a pert azzal, hogy ez a rejtett sérülékenység sokkal érzékenyebbé tette a kislányt az oltóanyag mellékhatásaira. Azonban ez az eset sem bizonyítja, hogy akár ő, akár más – hasonló betegségben szenvedő gyermek – magasabb kockázatnak lenne kitéve - állítja John Shoffner neurológus az atlantai Georgia Állami Egyetem biológus adjunktusa, azon orvosok egyike, aki a betegséget megállapította a gyereknél. "Nincs rá bizonyíték, hogy az oltóanyagok tartalma okozza az autizmust, vagy a sejtelváltozást” – mondta. Sőt, még a hétköznapi betegségek, mint a megfázás, az influenza vagy a rotavírus is nagyon ártalmas lehet ezekre a gyerekekre, így az orvosok  azt tanácsolják, hogy mindegyikük kapja meg az összes javasolt védőoltást.

Mit jelent mindez az egészséges gyermekek szülei számára? Nem sokat. Ha egyszerre több oltást kap a gyerek, az nem terheli meg annyira a szervezetét, mint gondolnánk. Az immunrendszerük ennél sokkal többet is kibír, például a közösen használt játékokon, kilincsen, játszószőnyegen hemzsegő baktériumokat. Az oltóanyagban ráadásul elpusztított, vagy legyengített vírusokat és baktériumokat használnak - mondja Martin Myers, a Tényleg az oltások okozzák? című könyv szerzője. Épp csak arra elegendőek, hogy az immunrendszert ingereljék, de nem okozhatnak betegséget. Arra különösen nem alkalmas egyik sem, hogy túlterheljék egy egészséges gyermek immunrendszerét. Mint minden más orvosi beavatkozás esetén itt is megjelenhetnek mellékhatások, mint például fájdalom, kiütés, láz, de a legtöbb enyhe és csak rövid ideig tart. Ritán előfordulhat lázgörcs, és bár ijesztő, nem okoz maradandó károsodást.

Az aggodalmakra adott gyakori válasz a kombinált oltások több részre osztása, de ennek is megvan a maga kockázata. Gyakran előfordul, hogy egy immunizálás késleltetése egyenlő az elmulasztásával. Sokkal zavaróbb, hogy a szünetekben a gyerekek ki vannak téve annak, hogy elkapják a súlyos betegségeket, ami ellen nem kaptak oltást. Az oltások időpontját nem véletlenül választották meg: igyekeztek egyensúlyt teremteni aközött, amikor az immunrendszerük már képes a válaszreakció kialakítására, és amikor a fertőződésre már nagy veszély áll fenn - mondta Schuchat, hozzátéve: ha késleltetjük az oltást, akkor védtelenül hagyjuk gyermekünket a legvédtelenebb időszakban.

Robert Sears könyvében felajánl a szülőknek egy alternatívát az amerikai oltási gyakorlattal szemben. Vannak bizonyos oltóanyagok, mint például az agyhártyagyulladás, a rotavírus és a szamárköhögés elleni, amelyek halogatását nem javasolja. A hepatitis A és B, illetve a polio elleni oltás azonban elhalasztható, mert ezek nem jelentenek akkora veszélyt a gyerekekre, mint a többi.

3. Az oltóanyagok mérgeket tartalmaznak

Az oltóanyagok valóban tartalmaznak más anyagokat is a virális és bakteriális összetevőkön kívül. Ezek lehetnek tartósítószerek, kísérő anyagok, amelyek serkentik az immunrendszert az ellenanyagok termelésére. Az egyik ilyen a kísérőanyag, amelyre kiemelt figyelem irányult, az alumínium. Az alumínium hosszú távon és nagy mennyiségben idegi-, agyi és vesekárosodáshoz vezethet. Mivel újabban több, alumíniumtartalmú oltóanyag is bekerült a protokollba, néhány szülő és orvos fél attól, hogy ezáltal veszélyesen felhalmozódhat a szervezetben ez a vegyület, különösen, mivel egyébként is tele van a környezetünk vele: a vízben, az anyatejben, a tápszerben, sőt, a belélegzett levegőben is. „Biztos vagyok abban, hogy az egészségügyi szakemberek nem végeztek kutatást annak megállapítására, hogy az oltóanyagok alumíniumtartalma a biztonságos mennyiséget nem haladja meg” – mondta Sears doktor.

A mindennapi életünk során a testbe kerülő alumínium mennyisége általában nem veszélyes. Egy átlagos felnőtt 7-9 mg-ot fogyaszt el belőle csak a táplálékkal. A tápszer általában 0,05 mg/L – 0,93 mg/L. A szájon át elfogyasztott alumíniumnak csak kis része szívódik fel, ami a véráramba kerül, az napokon belül kiürül. Habár az oltások alumíniumtartalma természetesen injekció útján kerül a szervezetbe, nem bizonyított, hogy veszélyes lenne az egészséges gyermekekre. Adagonként legfeljebb 0,85 mg kerül a szervezetbe. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) biztonságosnak nyilvánította őket. Ha ennek ellenére még mindig bizonytalannak érezzük magukat, megkérhetjük az orvost, hogy válasszon alacsony alumíniumtartalmú vagy alumíniummentes oltóanyagot, ha lehetséges. Ha erre nincs mód - javasolja a szakemberek - akkor 2-7 hónapos kor között havonta vigyék oltásra a kicsiket, így egyszerre csak egy alumíniumtartalmú oltást kapnak. 

4. Egészségesebb, ha némelyik betegség ellen természetes módon szerez védettséget a gyermek

Az immunitás, amit a bárányhimlő és a kanyaró átvészelésével szerzünk, sokkal összetettebb, mint amit oltással kapunk. Mivel ez a tény annyira vonzónak tűnik, partikat rendeznek, ahol a szülők szándékosan fertőztetik meg gyerekeiket a vírusokkal. Az évek óta tartó gyakorlat egyre inkább fellendülőben van - ez állhat a tévhit mögött.

Rebecca Foster gondolt egyet, mikor férje, Kevin Budget övsömört kapott, amelyet ugyanaz a vírus okoz, mint a bárányhimlőt. A brooklyni házaspár úgy döntött, nem oltatják be Hart nevű kétéves fiukat bárányhimlő ellen (az összes többi oltást megkapta), ehelyett inkább megadták neki a lehetőséget, hogy elkapja az apjától. Sokat ölelgették egymást és egy csészéből ittak, Hart pedig elkapta a betegséget. Enyhe lefolyású volt a betegsége. Mivel úgy gondolták, más szülők is követnék példájukat, a házaspár a helyi internezes e-mail listára meghívót tettek fel az érdeklődők számára. Ketten is jelentkeztek, és elvitték gyermekeiket, hogy játsszanak a beteg kisfiúval. Bár a látogatók nem lettek betegek, a szülők hálásak voltak a lehetőségért.

Tény, hogy a bárányhimlő és a kanyaró szövődményei is sokkal súlyosabbak lehetnek, mint az oltás mellékhatásai. „Sok szülő úgy véli, ezek semmitmondó kis betegségek” – mondja Schaffner. Ezt csak azért gondolják így, mert még nem láttak egy gyereket sem a szövődményektől szenvedni.” Tartsuk észben: a szövődmények közt szerepelhetnek görcsök, tüdőgyulladás, agyvelőgyulladás. Minden ezer kanyarós fertőzés közül 1-2 halállal vagy értelmi sérüléssel végződik; terhes nőknél a betegség vetélést vagy koraszülést okozhat. 

Myers doktor első kézből szembesülhetett a fertőzés hatásaival. Emlékszik egy 19 hónapos kisbabára, akinek a szülei úgy vélték, túl sok oltást kap egyszerre, ezért kihagyták a bárányhimlő elleni oltást. A kisfiút bőrfertőzéssel hozták a kórházba, és csak nagyon erős antibiotikumokkal tudtuk megmenteni az életét. Igaz, hogy a legtöbb gyerek nem kerül kórházba a bárányhimlő miatt, de Myers betegéhez hasonlóan néhányuk igen, és természetesen a szüleik alig akarják elhinni, hogy ez velük megtörténhet. Mindannyian abszolút igazságokra és 100 százalékos garanciákra vágyunk, de ez nem mindig megszerezhető. Ez alól az oltások sem kivételek. A legjobb információk birtokában nekünk kell meghoznunk a döntést.