Levélben figyelmeztette a brit kkormány egészségvédelmi ügynöksége (HPA) az ország neurológusait a sertésinfluenza elleni védőoltás várható következményeire. A HPA két levelében arra kérte a brit neurológusokat, hogy kiemelten figyeljék egy légzésbénulást okozó idegbetegség, a Guillain-Barre felbukkanását a tömeges beoltást követő időszakban.

A leveleket titokban küldték meg a neurológusoknak július 27-én és július 29-én. Ezekben fokozott figyelmet kértek a neurológusoktól, mert 1976-ban az Egyesült Államokban a most világjárványt okozó (A)H1N1-hez hasonló sertésinfluenza ellen oltottak be 40 millió amerikait, 25-en életüket vesztették - miközben influenzában mindössze egy ember halt meg.

A haláleseteket a Guillain-Barre betegség, egy bénulást okozó idegbaj okozta. A Guillon-Barre általában a végtagok bénultságával jár, de extrém esetben légzésbénulást is okozhat. A betegség okai ismeretlenek, de összefügghetnek az influenzával, mert még egy sima influenzán átesett embernek is nagyobb esélye van elkapni a betegséget. Az 1976-os tapasztalatok szerint az akkori védőoltás nyolcszorosára növelte a megbetegedés esélyét, mindeny nyolcvanezredik beoltott megbetegedett.

Bár az influenzaoltás és a betegség közti összefüggés nem bizonyított, a brit kormány mindenesetre figyelőszolgálatot állított fel a Guillain-Barre-esetek felderítésére. De mert ezt titokban tette, ki is vívta az ellenzék bírálatát. A konzervatívok szerint a lakosságot is tájékoztatni kéne a védőoltás veszélyeiről.

A védőoltás amúgy is megosztja az orvosokat. "Azokra, akiknek rejtett egészségproblémáik vannak, az influenza valószínűleg nagyobb veszélyt jelent, mint a vakcina. Gratulálok a kormánynak, hogy felismerték a veszélyt, de a vírus általában csak enyhe betegséget okoz, amit pár nap pihenéssel is ki lehet heverni" - nyilatkozta a Daily Mailnek Richard Halvorsen, az Igazságot a Vakcinákról nevű szervezet orvosa.